Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Erre azért is megvan a lehetőség, mert Magyarország a múlt héten állapodott meg az Európai Beruházási Bankkal (EIB) egy 440 millió eurós hitelkeretről a gazdasági versenyképesség javítását szolgáló uniós programok megvalósítására - mondta a sajtófőnök.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly az év második felében a globális pénzügyi krízis hatására az uniós pénzintézetek, így az EIB döntött arról, hogy a likviditási válság enyhítésére növeli kihelyezéseit a tagországokban, így Magyarországon is. Ekkor született meg az az elvi döntés, amely alapján felajánlották Magyarországnak, hogy mintegy egymilliárd euróra növelik 2009-ben a hitelkeretét. Az elvi ajánlat természetesen konkrét megállapodásokban valósulhat meg - tette hozzá Pichler Ferenc.
A múlt héten aláírt 440 millió eurós hitelkeretből az idén Magyarország maximum 132 millió eurót fog felhasználni - tette hozzá a PM sajtófőnöke. Elmondta még, további programokról is folynak tárgyalások az EIB-vel, és amennyiben ezekről megállapodás születik, akkor újabb hitelfelvételi megállapodásokat köt majd Magyarország a nemzetközi hitelintézettel.
Veres János a múlt héten hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: a 440 millió eurós hitelkeret-szerződés 25 éves maximális futamidővel rendelkezik, a kamat megállapítására pedig csak a lehíváskor - részben annak ütemétől függően - kerül sor. A legfeljebb 15 lehívást engedélyező szerződés 132 millió euró igénybevételét teszi lehetővé 2009-ben, míg az utolsó felhasználásnak 2013-ig kell megtörténnie.
Philippe Maystadt, az EIB elnöke kifejtette: a hitelszerződés az Európai Unió pénzintézete által képviselt hat prioritás közül háromnak is eleget tesz. A hitelkeretből ugyanis kutatás-fejlesztési, valamint kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatok valósulhatnak meg egy a gazdasági válság által érzékenyen érintett tagállamban - fűzte hozzá.
Az EIB vezetője korábban kijelentette: a közösségi pénzintézet 30 százalékkal növeli hitelnyújtását 2009-2010-ben, hogy megfelelően támogathassa a tagállamok kisebb vállalkozásait, illetve azért, hogy az unió tagországai teljesíthessék a környezetvédelemmel összefüggő céljaikat.
Az unió pénzintézete emellett felgyorsítja azokat a projekteket, amelyeket a likviditási gondokkal küszködő országokban, így Magyarországon és a balti államokban valósítanak meg.
