Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az eddig elfogadott gazdaságélénkítő intézkedések a meglévő állami kiadások újracsomagolását, vagy az európai uniós pénzek hatékonyabb kihasználását és társfinanszírozását jelentik. A kelet-közép-európai országok közül enyhe adócsökkentésről szóló tervek ugyan terítéken vannak Szlovákiában és Csehországban, ennek ellenére a legtöbb esetben a költségvetési hiány a GDP három százaléka közelében, vagy az alatt várható.
Az elemzés megállapítja: az IMF támogatását élvező országok (Ukrajna, Magyarország és Szerbia) a ciklikus hatásokat követő deficit fájdalmas lefaragása miatt fizetett és fizetendő nagy ár ellenére mélyen elkötelezettek a költségvetési konszolidáció iránt.
A kelet-közép-európai "nyolcak" között a legmagasabb hiány várhatóan Romániában jelentkezik, hiszen a fiskális politika változatlansága esetén 7 százalék körüli GDP-arányos hiány alakulhat ki, mivel a választási évben elfogadott törvénymódosítások zömének árát 2009-ben kell megfizetni. Nagyon valószínűnek tűnik azonban, hogy a piacok rákényszerítik majd a román kormányt arra, hogy inkább önerőből, mintsem az IMF segítségével hajtson végre módosításokat a költségvetésben, ugyanis a második eset a politikai kockázatok növekedésével járna.
A Erste elemzői felhívják a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai "nyolcak" viszonylag alacsony mértékű államadósságát és költségvetési hiányát figyelembe véve az államkötvények mennyisége ésszerű marad az ilyen papírok viszonylag rövidebb átlagos lejárata ellenére.
A várakozások szerint a legnagyobb mértékű bruttó kibocsátás Magyarországon történik majd, mivel az államadósság komoly része (a GDP 19 százaléka) lejár 2009-ben. Azonban a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében – amely a lejáró adósságállomány mintegy 5 százalékra biztosít forrásokat – a magyar államnak nem kell a külföldi pénzpiacokhoz fordulnia hitelért, ezáltal a nettó kibocsátás egyrészt negatív értéket vesz fel, másrészt csak nemzeti devizában történik. Ennek eredményeként végülis az idén kevesebb magyar államkötvény lesz a piacon, mint 2008-ban.
