A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató rendszeres felzárkózó piaci helyzetértékeléseinek Londonban közzétett legfrissebb kiadása szerint a cég inflációs árfolyam-átszűrődési modellje azt mutatja, hogy 1 százaléknyi tartós valutaleértékelődés éves távlatban 0,28 százalékpontot ad hozzá a teljes kosárra számolt magyarországi inflációhoz. Csehország esetében az átszűrődési ráta 0,25 százalékpont, Lengyelországéban 0,21 százalékpont tizenkét hónapra vetítve.

A szeptembertől január első három hetének végéig lezajlott valutagyengülések alapján a GS londoni elemzői úgy számolnak, hogy a leértékelődések önmagukban, "normális körülmények között", minden egyéb tényezőt változatlannak tekintve Magyarországon 4,3 százalékponttal, Csehországban 2,3 százalékponttal, Lengyelországban nem kevesebb mint 5,0 százalékponttal növelnék az inflációs ütemet egy éven belül.

Az ilyen erejű inflációnövelő hatással szemben rendkívül erőteljes dezinflációs tényezőknek kell érvényesülniük ahhoz, hogy a térségben folytatódjék az infláció ütemek csökkenése, de a Goldman Sachs londoni elemzői éppen ezt jósolják, áll az előrejelzésben. A ház szerint ugyanis a vizsgált három gazdaságban olyan mértékűre szélesedik a negatív kibocsátási rés, amilyenre az 1990-es évek elejének átállási időszaka óta nem volt példa.

A GS nem közöl prognózist a negatív kibocsátási rés várható mértékéről. Egy másik nagy bankcsoport, a Merrill Lynch londoni befektetési részlege legújabb térségi elemzésében azonban Magyarország esetében nem kevesebb mint mínusz 6,4 százalékos negatív kibocsátási rést valószínűsít erre az évre. Ez a mutató a még inflációs kockázat nélkül elérhető növekedési potenciál és a várt tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzői körökben általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező.

A Merrill Lynch citybeli szakértői a magyar kibocsátási résre adott saját előrejelzésük alapján azt jósolják, hogy az éves összevetésű magyarországi infláció az idei év során "irányt vesz a 1,5 százalék felé", és a jegybank 2009 végéig 5,50 százalékra csökkenti alapkamatát.

A várható magyar pénzügypolitikai pályát a Goldman Sachs elemzői óvatosabban ítélik meg. A ház elismeri, hogy a piacon jelenleg már nem az elmúlt két-három évre jellemző hozamelőny-keresés érvényesül, így nem egyértelmű, hogy a kamatcsökkentések szüneteltetése - vagy éppen a kamatemelés - segíthetné-e a valutát.

Mindazonáltal a valutagyengülés önmagában is pénzügypolitikai enyhítéssel ér fel, így a monetáris enyhítésre törekvő térségi jegybankok számára kedvező az árfolyamsüllyedés, ha az rendezett körülmények között zajlik. A GS mindezek figyelembe vételével 7,00 százalékra csökkenő magyar jegybanki alapkamatot jósol 2009 végére.