A jegybank utoljára tavaly decemberben hajtott végre, ugyancsak fél százalékos kamatcsökkentést. A döntés iránya megfelelt az elemzők várakozásának, bár egyesek akár egy százalékpontos kamatmérséklést sem tartottak kizártnak, mivel idén az infláció várhatóan 2-3 százalékra szorul vissza, miközben a gazdaság recesszióba is kerülhet Csehországban.

A Cseh Nemzeti Bank ezzel folytatta hagyományos gyakorlatát, amelyet a korona túlságos felértékelődése ellen alakított ki az elmúlt években: ismét negyed százalékponttal elmarad az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatától. A cseh jegybank az utóbbi években rendszeresen igyekezett elmaradni az EKB-tól, csökkentendő a koronát feltornászó konvergenciajáték és hozamelőnyjáték esélyét a devizapiacon. A térségi kockázatkerülés dacára a cseh korona még a tavalyi év végén is erősebb volt az euróval szemben, mint 2007 végén. A helyzet azóta megváltozott annyiban, hogy a térségi valutákkal együtt a cseh korona is megrendült, csütörtökön közel 6 százalékkal ért kevesebbet az euróval szemben, mint az év végén. Csakhogy közben az euró maga is összeesett, szintén csütörtökön több mint 8 százalékkal ért kevesebbet dollárban, mint az év végén. Ily módon a cseh kamatdöntés nem ártott a koronának, sőt, a döntés után kissé erősödött is: 28,2677/euróra a döntés előtti 28,3123/euróról, a kamatenyhítés jótékony gazdasági hatásainak reményében.

A korona leértékelődésének üteme eddig is elmaradt a forintétól vagy a lengyel zlotyiétól - a forint csütörtökön kora délután több mint 12 százalékkal, a zlotyi több mint 13 százalékkal maradt el az év végi értékétől euróban számolva -, így a cseh jegybank nyugodtabban törődhet a gazdaságélénkítés érdekével.

Erre szükség is van, az utolsó adatok lesújtók. A pénzügyi válság elkerülte, de a nemzetközi gazdasági visszaesés nem kíméli Csehországot sem. Csütörtökön jelent meg a hivatalos statisztika arról, hogy decemberben ötéves csúcsra ugrott a kereskedelmi deficit, mert a kivitel - a GDP-növekedés motorja a korábbi években - harmadik hónapja csökkent meredeken éves összehasonlításban, decemberben 13,4 százalékkal, miután novemberben 18 százalékkal szűkült. A korábbi években a cseh gazdaság az export évi 15 százalék körüli növekedéséhez szokott hozzá.

A nemzetközi és a hazai kereslethiány miatt az ipar értékesítése utolsó adat szerint novemberben 18,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, egy évvel korábban még több mint 11 százalékos volt az éves növekedés. Ezzel együtt a reálbér, szintén éves összehasonlításban, 1,9 százalékkal csökkent az októberi, 0,2 százalékos visszaesés után. Egy évvel azelőtt még rendszeres reálbér-emelkedés volt szokásban. A munkanélküliség decemberben 6,0 százalékra emelkedett a novemberi 5,3 százalékról. Csak az infláció javul, helyet adva a kamatcsökkentésre, de szintén a gazdaság lanyhulására utalva: decemberben a tizenkét havi infláció már csak 3,6 százalékos volt, a tavalyi, 6,3 százalékos évi átlagos infláció legalacsonyabb összetevőjét adva.

Számos elemző úgy véli, a korábban nagyszerűen teljesítő cseh gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben recesszióba süllyedt. A cseh GDP tavalyelőtt 5,9 százalékkal bővült, tavalyról 4,2 százalékos évi átlagos növekedést becsül az Európai Bizottság, és idénre legföljebb 1,7 százalékos, jövőre 2,3 százalékos többletet jósol Csehországnak.

A cseh kormány nemrég válságkezelésre megalakított nemzeti gazdasági tanácsa (NERV) szerint a mai súlyos gazdasági helyzetből a legjobb kivezető utat az jelentheti, ha az állam támogatni fogja a munkahelyek fenntartását, valamint kedvező feltételek mellett hiteleket nyújt a kis és közepes vállalkozásoknak.