A felmérés eredményeit összegző pénteki közlemény szerint a 2009. januári feldolgozóipari konjunktúrateszt közérzet-indikátorai és reálfolyamat-mutatói általános visszaesést tükröznek és jeleznek előre.

A rendelésállomány, a kapacitáskihasználás, a termelési prognózis mutatószámai negatív rekordot jelentenek, a kereslethiány rendkívül gyakori, a belföldi és a külpiaci értékesítési kilátások értékelése kiemelkedően pesszimista. A barométer és a bizalmi index is negatív csúcsra süllyedt.

Az összefoglaló szerint a vállalkozások helyzete az áprilisi felmérés óta drasztikusan romlott, a tendenciajelző szaldó értéke januárban negatív rekordot döntött. A vállalkozások saját helyzetük rövid távú változását illetően is rendkívül pesszimisták. A két közérzetmutatót szintetizáló konjunktúra-barométer április óta zuhan; januárban októberhez képest - százas skálán - 9 ponttal esett.

A bizalmi index (a termelési kilátások, a rendelésállomány és a késztermék-készletek szaldójának átlaga) ugyancsak csökkent, az esés azonban a bizalmiénál kisebb volt, októberhez képest 6 pont.

A bizalmi index tényezői közül a rövid távú termelési prognózis április óta negyedévről negyedévre zuhant - a januári prognózis esése (-20 százalékpontról -29 százalékpontra) a júliusihoz és az októberihez viszonyítva már szerény volt. Negatív termelési várakozások korábban a rendszerváltást követően fordultak elő, értékük azonban a januárinál kedvezőbb volt. A késztermék-készletek szaldóval mért szintje - egyetlen pozitív fejleményként - az elmúlt hónapokban néhány százalékponttal csökkent.

A rendelésállomány-helyzet viszont tovább romlott, a csaknem hatvan pontos negatív szaldó 1987 óta a legkedvezőtlenebb.

Az összes értékesítésre vonatkozó vállalati prognózisok a nagyon kedvezőtlen októberihez képest is jelentősen romlottak. Az értékesítés-csökkenéssel számolók aránya az utóbbi hónapokban mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés esetében erőteljesen nőtt, az utóbbi - és az exportálók termelési várakozása és rendelésállománya - az export csökkenését valószínűsíti az első fél évben.

A kereslet januárban a vállalkozások háromnegyedének termékei iránt elégtelen volt: a belföldi kereslethiány az összes válaszadó 70 százalékának, a külföldi az exportáló vállalkozások 80 százalékának termelését fogta vissza.

Az összefoglaló szerint ahogyan várható volt, a rendkívül magas októberi szinten maradt a bizonytalan gazdasági környezet említettsége, és nem csökkent a finanszírozási nehézségeké sem, ugyanakkor a termelés zsugorodásával párhuzamosan egyre kevesebb cég említette a szakképzett munkaerő hiányát mint termelésbővítési korlátot.

A vállalkozások - tekintettel a visszaesést jelző termelési és értékesítési prognózisokra - hazai és importforrásból egyaránt nagymértékben csökkentették a következő hat hónapra vonatkozó beszerzési terveiket.

A vállalkozások meghatározó kapacitásainak kihasználtsága, amely áprilisban és júliusban még kifejezetten magas volt, októberben zuhant. Januárban a meredek csökkenés folytatódott, a kihasználtság 65 százalék körülire apadt. A kapacitás-kihasználtság következő 12 hónapra vonatkozó prognózisa januárban a már borúlátó októberinél is sokkal kedvezőtlenebb.

A januári előrejelzés alapján a feldolgozóipari vállalkozások létszámának csökkenése a következő öt-hat hónapban is folytatódik. A magyar gazdaság helyzete a vállalati menedzserek megítélése szerint október óta is jelentősen romlott, és a vélemények a rövid távú makrogazdasági kilátásokat illetően is sokkal pesszimistábbak.