Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az Európai Bizottság januári előrejelzése szerint 2009-ben az EU-ban a GDP közel 2 százalékos, ezen belül Németországban valamivel nagyobb, Magyarországon kisebb visszaesése valószínű. A GKI prognózisa viszont ennél pesszimistább, a magyar GDP 2,5 százalékos csökkenésével számol, de ezen belül – az Európai Bizottság véleményével megegyezően – 2009 végén már lassú javulást valószínűsít. Sokkal jelentősebb visszaesés várható a balti országokban, Írországban és Nagy-Britanniában. A 2008-ban 6 százaléknál is gyorsabban fejlődő Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában a növekedés 4-6 százalékpontos lassulása várható.
Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány. A deficitcél teljesülését az IMF-fel kötött megállapodás szigorú monitorozása is valószínűsíti. A kormány a vártnál mélyebb recesszió és a tervezettnél alacsonyabb infláció okozta bevételkiesést várhatóan ellentételezni fogja, sőt, emellett az államháztartáson (illetve az adórendszeren) belül átcsoportosításra is vállalkozik.
Az Európai Bizottság 2,8 százalékos magyar hiányt prognosztizált, ami lényegesen kisebb az EU 4,4 százalékos átlagánál, s a tizedik legkisebb deficit az EU-27-ben. Eközben a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A javulás a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások emelkedésének eredménye lehet. A GDP-arányos folyófizetési mérleg szerinti sorrendben idén várhatóan az európai középmezőnyben foglalunk helyet.
A versenyszektorban a bruttó bérek 4 százalék körüli emelkedése, a költségvetésiben 1 százalékos csökkenése várható, ami összességében a reálkeresetek minimális csökkenését jelenti. A háztartások fogyasztása és beruházása azonban a növekvő hiteltörlesztési terhek, illetve az új hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása következtében érezhetően csökken.
Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt – 2009 elején gyorsan mérséklődik. Éves átlagban 2,3 százalékos, az év végén az alacsony bázis miatt kissé magasabb, 2,5 százalék körüli áremelkedés várható. Az áfa esetleges emelése a szűk kereslet és erős verseny körülményei között csak kisebb részben jelenne meg az árakban.
A forint euróhoz viszonyított árfolyama a december végi 265-ről január végére 300-ra gyengült. Ezt alapvetően a nemzetközi folyamatok magyarázzák, mivel a régió többi nemzeti valutája is hasonló mértékben vesztett erejéből. Az MNB januárban folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit, az év során ennek folytatódására lehet számítani.
