A hét bővelkedett eseményekben, makrogazdasági adatokban – így meglepetésekben is volt részünk. A hazai eseményekkel kezdve: megtapasztalhattuk, hogy milyen az élet 300 feletti EUR/HUF keresztárfolyam mellett, és annak is szemtanúi lehettünk, hogy a kötvénypiac milyen gyorsan képes változni, ami – sajnos – ezúttal ismét a piac teljes befagyását jelentette. A hazai eseményeket ezúttal is a nemzetközi folyamatok határozták meg, hazai vonatkozású hatások csak kisebb mértékben befolyásolták a piaci árak alakulását. Egyedül az MNB csütörtöki jelentése hatott: a jegybank új, hosszabb lejáratú eszközt vezet be, amelynek segítségével a magyar bankok tervezhetően és tartósan, 6 hónapos futamidőre, összességében maximum 5 milliárd euró forráshoz juthatnak. Több feltételt is szabott a jegybank; az egyik szerint a hetente meghirdetett kiíráson azok a belföldi hitelintézetek vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy belföldi vállalati hitelállományukat 2009 folyamán legalább a 2008. év végi szinten tartják. Az intézkedéssel a forint elleni spekuláció megdrágult, miközben a bankok likviditási helyzete stabilabb lett.

A nemzetközi színtéren alapvetően nem változtak a trendek, azonban az Egyesült Államokban az előremutató indikátorok már enyhe javulást mutattak. Ez egy kis reményt ad arra, hogy az USA gazdasága talán már túl van a mélyponton, még akkor is, ha a növekedés még bőven várat magára, hiszen a pénteken megjelent foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség tovább emelkedik. Ezen a téren tehát továbbra sem mutatkozik javulás.

Devizapiac

Az EUR/USD tekintetében a trend folytatódását tapasztaltuk.

Tulajdonképpen a helyzet semmit nem változott, mégis elég problémás a trend „meglovaglása”, mert a volatilitás meglehetősen magas maradt. Heti 4 százalék körüli ingadozás mellett a közvetlen határidős devizapiaci pozíciók igen hamar komoly veszteséget produkálhatnak, még akkor is, ha a trendnek megfelelő irányban vannak nyitva. Így azt tudjuk javasolni, hogy – a teljes befektetési állományt figyelembe véve – ne vállaljunk olyan pozíciót, ami kétszeres tőkeáttételnél magasabb kockázatot jelent. Ma esély van rövidebb, oldalazó sávkereskedésre, az 1,28-1,30-as szintek között. 1,30-as szint felett a devizapár eladását (EUR eladás, USD vétel) javasolunk. Addig azonban kivárás.

A hazai piacon a fentieknek megfelelően kissé konszolidálódott a helyzet. A dollár ütemes erősödése ugyanis kicsit alábbhagyott, ami a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás csökkenésével jár. A nyugodtabb piacon az MNB likviditásbővítő lépése elég volt ahhoz, hogy a történelmi maximumról, 303,68-ról egészen a 290-es szint alá kapaszkodjon a forint az euróval szemben. A régiós devizák is hasonlóan viselkedtek, sőt, általában a feltörekvő piaci devizák mozgása is hasonló volt, így továbbra is azt kell, hogy mondjuk, nem a forint elleni támadás volt a 300 feletti szint elérése mögött. Így feltételezhető, hogy az MNB továbbra sem szándékozik lépéseket tenni az ügyben, a már említetteken felül. Tehát kamatemelés vagy nyíltpiaci intervenció továbbra sem várható a jegybanktól.

Várakozásunk szerint a forint az euróval szemben a 290-300-as sávban marad, érdemi elmozdulást nem várunk, hiszen a nemzetközi piaci hangulatban sem várunk döntő változásokat. Amennyiben mégis nagyobb kilengés lesz, akkor jelenleg inkább a forint erősödése valószínűsíthető, mivel a nemzetközi piaci hangulat érezhetően konszolidálódik. Ha viszont az Obama-adminisztráció által kidolgozott gazdaságélénkítő csomag nem nyeri el a piac tetszését, nehéz idők jönnek. Így ma a 300-as szinten HUF vételt (EUR/HUF eladás) javaslunk.

A fejlett piacokon a hosszú kötvények ezúttal nem emelkedtek, de így is látványos, hogy az év elejéhez mérten immár 100 bázispontos emelkedést könyvelhettünk el. A tízéves amerikai államkötvények hozama a 3 százalékot, míg a tízéves bundok (német államkötvények) hozama elérte a 3,6 százalékot. Korábban a defláció miatt süllyedtek történelmi mélypontra a hozamok, de – ahogy korábban többször jeleztük – mára a kibocsátások drasztikus emelkedése vezérli a piacot. Az állami finanszírozási igények emelkedését nem bírja követni a kereslet, így a várható inflációs pályától függetlenül változnak a hozamok. A kibocsátás volumene tovább fog emelkedni, ami miatt továbbra sem javasoljuk a fejlett piaci kötvények vételét, ugyanis további hozamemelkedés várható.

A fejlődő piacokon a devizák gyengélkedése – illetve magas árfolyamingadozása (volatilitása) – miatt a kötvényhozamok szintén emelkedtek. A hozamfelár érdemben nem változott – talán kissé tovább emelkedett –, a devizák leértékelődése miatt a befektetők mégis elfordulnak a fejlődő piacoktól. A hazai piac is követte a trendet: a hozamok tovább emelkedtek, miközben a forgalom nagyon alacsony szintre esett vissza, mivel a 300 feletti EUR/HUF szinte befaqyasztotta a piacot. Korábban a 2-4 éves szegmens papírjait gyűjtögetésre ajánlottuk, mivel 10 százalék feletti hozamok mellett már érdemes a piacra lépni. Továbbra is így gondoljuk, mivel ma már olyan szintek alakultak, ki, hogy innen inkább már a hozamok csökkenésre van nagyobb esély. Amennyiben ismét 10 százalék alá esnek a hozamok a 2-4 éves szegmensben, akkor már a pozíciók fokozatos leépítése javasolt. Persze az sem rossz megközelítés, ha valaki a lejáratig megtartja kötvényeit, de – egy esetleges hozamcsökkenés után – újra lehet majd 10-11 százalék között hazai állampapírokat vásárolni. A válságból való kilábalás ugyanis nem lesz gyors, 2009 közepéig a trendekben nem várunk alapvető változást.

Mint látható, a hozamok emelkedése elég meredek, a korábbi pánikban kialakult magas volatilitást és hozamot azonban még nem értük el – és várakozásaink szerint nem is fogjuk. Ajánlásunk tehát változatlan: gyűjtögetés a 2-4 éves szegmensben.

Ajánlás

Állampapírpiac: Hazai kötvények: 5-15 éves lejáratok: kivárás – belépési pont keresése 2-4 éves lejáratok: gyűjtögetés 0-1 éves lejáratok: tartás Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac (vétel max. a teljes portfolió 10-20 százalékára): EU részvények: kivárás, USA részvények: kivárás Orosz részvények: kivárás, belépési pont keresése Egyéb feltörekvők: kivárás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: Magyar Telekom: vétel 560-575 forint között Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal).

A trend változatlan: a fejlett piacok szűkülő csatornában mozognak, míg a fejlődő térségek inkább csökkenő irányt vesznek fel, de a volatilitás itt is csökken. Ennek oka az, hogy eladói nyomás már nincs a kialakult – alacsony – árszinteken, míg vevők nem jelentkeznek, mert ma még senki nem látja a válság végét. Ennek ellenére már meg-megjelennek olyan vélemények, amelyek hosszabb távra befektetésre ajánljanak feltörekvő térségeket, de ezekben az ajánlásokban Kelet-Közép-Európa még nem szerepel. Ebből kifolyólag a hazai piac sem tartozik ma azok közé, melyekben – legalább távlatosan – jó befektetési lehetőséget látnak a szakértők. Ennek természetes folyománya, hogy az intézményi befektetők továbbra is távol tartják magukat, miközben a hazai kisbefektetők jellemzően a spekulatív célzatú befektetéseket részesítik előnyben. Így nem csoda, hogy a forgalom drasztikus csökkenése mellett nem tud tartós emelkedő trend kialakulni.

A kormány adócsomagja – melyből valószínűleg csak a bevételek emelésére irányuló változtatások valósulnak meg – sem segít a helyzeten, de rövid távon az exportpiacok feltámadásában sem bízhatunk. Pénteken jelenik meg a hazai GDP 2008 IV. negyedéves adat, ami megmutatja, hogy az exportpiacok visszaesése milyen mértékű visszaesést generál a hazai GDP-ben. Amíg az adatok nem jelennek meg, nem érdemes pozíciót vállalni, mert a várakozásoknál jelentősen rosszabb adat komoly eladási hullámot indíthat el, különösen azoknál a vállalatoknál, ahol a bevétel forintban képződik, miközben hiteleik idegen devizában vannak. Persze ez túl általános kijelentés, ráadásul szinte az összes hazai tőzsdei cégre igaz. Az tudja ellensúlyozni ezt a helyzetet, hogy egyes vállalatok jelentős exportot bonyolítanak – de a kereskedelem általában is zsugorodik –, illetve, hogy külföldi érdekeltségeik is vannak (ezek viszont akár negatív hatással is lehetnek – pl. az OTP ukrán érdekeltsége). Így a bizonytalanság elég nagy ahhoz, hogy kivárást javasoljunk, esésben Magyar Telekom vételt.

Jól látható, hogy a hazai piacon is kialakult egy hosszú távú szűkülő trend. Ennek az alakzatnak a jellegzetessége, hogy előbb-utóbb gyors kitörés következik belőle. Ma még nem tudjuk a kitörés irányát, de a fundamentumok gyengesége okán a negatív szcenáriót kell feltételeznünk.

Fürjes Szabolcs