Strauss-Kahn: a kis kelet-európai gazdaságokból is elindulhat járvány

Dominique Strauss-Kahn, akit a londoni üzleti napilap csütörtökön idéz Kelet-Európáról közölt elemzésében, kijelentette: az, hogy egy gazdaság kicsi, nem jelenti, hogy helyzetének romlása nem gyakorol semmilyen hatást a környező térségre. Az IMF vezérigazgatója szerint a valutaalap ezért léptetett életbe „nagy programot” Lettország számára, jóllehet a lett gazdaság éves GDP-értéke nem haladja meg a 30 milliárd dollárt.

Fennáll a járvány kockázata Kelet- és Közép-Európában. Az egyik kérdés az, hogy mi történik ezekben az országokban, a másik azonban, hogy ez milyen lehetséges hatásokat gyakorolhat azokra az országokra, amelyeknek bankjai jelentős kitettségűek e gazdaságokban – fogalmazott Strauss-Kahn. A valutaalap vezetője szerint „nem azt mondjuk, hogy valami történni fog, de történhet, ezért a helyzetet gondosan figyelni kell”.

A Financial Times által kérdezett elemzők közül ugyanakkor nem mindenki ért egyet az IMF becslésével, hogy a jórészt nyugat-európai kézben lévő kelet-európai bankok kinnlevőségeinek akár a 20 százaléka is nem teljesítővé válhat.

Dominique Strauss-Kahn az IMF elnöke. Jobb félni, mint megijedni © MTI/EPA

Andreas Treichl, az osztrák Erste bankcsoport vezérigazgatója például „abszurd mértékben magasnak” nevezte ezt az arányt. Közép-Kelet-Európában átlagosan a GDP-érték 100 százaléka a kint lévő teljes hitelállomány a Nyugat-Európára jellemző 250 százalékkal szemben, ezért az elszabaduló „kereszt-nemfizetések” kockázata kisebb – mondta az Erste vezetője.

Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdaságelemző központ szakértője ugyanakkor nem tartja abszurdnak a 20 százalékos rosszhitel-állományról szóló becslést. Shearing felidézte, hogy az orosz hatóságok nem zárják ki a 10 százalékos nem teljesítési arányt, és „nem tűnik nevetségesnek” az a feltételezés, hogy más, a válságtól keményen érintett országokban ez az arány eléri a 20 százalékot.

A Financial Times által idézett IMF-jelentés szerint a nyugat-európai bankokat, amelyeknek kelet-európai kihelyezései elérik az 1600 milliárd dollárt, 160 milliárd dollár hitelveszteség érheti a térségben. Ezeknek a bankoknak 100 milliárd dollár – de súlyosabb térségi válság esetén 300 milliárd – dollár új tőkére lehet szükségük.