Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ezt jelzi, hogy az euróövezeti bankközi eurókamatok (Euribor) közül a bankok kölcsönzési kedvét és várakozásait legjobban jelző háromhónapos lejáratra a kamat ismét minden idők mélypontjára, évi 1,224 százalékra esett pénteken. Az előző mélységi rekordot a csütörtöki ármegállapítás hozta 1,235 százalékon.
A jövő héten ugyanis az EKB meghirdetési első, egy évre szóló refinanszírozási árverését. Eddig a kereskedelmi bankok csak rövidebb lejáratokra kaphattak kölcsönt az EKB-tól a heti árveréseken.
A megváltozott hangulatot, a kamatcsökkentési várakozások megszűntét jelezték május vége felé az euróövezeti bankközi eurókamatok, amelyek akkor emelkedtek az után, hogy május 19-én elérték előző történelmi mélypontjukat, 1,237 százalékon az irányadó háromhónapos határidőre. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, tavaly október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor.
Az EKB legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe, de e hónap elején már nem folytatta az enyhítést, és elemzők nem is számítanak bármiféle kamatmozdulatra legalább az év végéig.
Az euróövezetben a tizenkét havi infláció ugyan zéró volt májusban az áprilisi 0,6 százalék után – ilyen sem volt még az övezet történetében –, ám az EKB kezét az alapkamat ügyében kezdi megkötni, hogy a maginfláció továbbra sincs messze a kamatpolitika számára irányadó 2 százalékos küszöbértéktől.
Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció májusban csak 1,5 százalékra lanyhult az áprilisi 1,8 százalékról, de magasabb a márciusi 1,4 százaléknál. Az éves infláció további mérséklődése így gyakorlatilag az energia és az élelmiszerek nagy olcsóbbodását tükrözi, a kőolaj például fele annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ez a bázishatás azonban az év második felében fokozatosan elmúlik: a kőolaj már most is közel 60 százalékkal drágább a tavaly év véginél.
Így az EKB más módon olajozza tovább a bankközi piacot. Már a májusi kamatdöntéskor bejelentette a bank elnöke, hogy „hosszabb lejáratú, likviditást szolgáltató refinanszírozási műveleteket hajtunk végre tizenkét hónapos lejáratra, első ízben június végén az alapkamattal egyező rögzített kamattal, továbbá a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai) euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvényeket fog vásárolni”.
Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A kötvényfelvásárlással járó pénzhígítás kockázatáról Trichet azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének.
Az euróövezet jegybankja tavaly október 15-én kezdte az enyhítést, első lépésben fél százalékponttal 3,75 százalékra enyhítve alapkamatát. Azóta, február kivételével, májusig minden hónapban folytatta a kamatcsökkentést. Előzőleg, tavaly júliusban még szigorított, 4,25 százalékra.
