Pénteken újabb statisztika is megjelent Pekingben a javulásról: a kínai iparvállalatok összesített adózott eredménye 850,2 milliárd jüan (124,4 milliárd dollár) volt az első öt hónapban, 22,9 százalékkal kevesebb a tavalyi első öthavinál. Az első két hónapban az összesített profit még 37,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az adatsor az állami cégeket és az év 5 millió jüannál nagyobb forgalmú magánvállalatokat tartalmazza. Az átlagot az állami vállalatok húzták le, 41,5 százalékos profitcsökkenéssel az egy évvel korábbhoz képest, miközben a magáncégek profitja már 2,4 százalékkal nőtt. Tavaly az első öt hónapban az állami vállalatok összes profitja 1,5 százalékkal, a magánvállalatoké 51 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Kína hazai össztermékének (GDP) növekedése az első félév átlagában minden bizonnyal 6,5 százalékra gyorsult az első negyedévi, 6,1 százalékos ütemről, mindkettő éves összehasonlításban, írta a kínai tervhivatal egyik munkatársa a China Cescurities Journal szerdán megjelent számában. A kínai statisztikai hivatal előzetes, nem hivatalos becslése szerint a gazdasági növekedés már a most záruló második negyedévben is 8 százalék körül lehetett. A kínai kormány ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás ösztönzésére. Az ipari termelés javulása és a belső hitelezés gyors növekedése arra vall, hogy a kormányzati segítség kezdi éreztetni hatását.

Kína gazdasága számára a Világbank a múlt héten javította ez évi növekedési előrejelzését, 7,2 százalékra a tavasszal jósolt 6,5 százalékról. A kínai kormány elérhetőnek tart 8 százalékos évi átlagos ütemet is idén. Kína hazai összterméke tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékos, rekord ütemben bővült.

A fejlett országok a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára, és a jelek szerint nem kell csalódniuk. Nem utolsó sorban a kínai gazdaság javulásának tudható be viszont a nyersanyagok, köztük a kőolaj drágulása is az év eleji mélypontok óta. A világ második számú olajfogyasztó országa, Kína felhasználása májusban 6 százalékkal meghaladta a tavaly májusit, kilenc hónapon belül ez volt a legnagyobb növekedés.

A mostani helyzetben a fejlett országok nagyrészt megbocsátják Kínának a korábban sokat nehezményezett exportpolitikáját is. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, e hónap elején Pekingbe látogatván, nagyra értékelte a kínai vezetés "megértését" az amerikai költségvetési politika iránt, cserébe megígérte, hogy a kínai kormány amerikai befektetéseit nem érheti kár, és hangfogót tett a korábban hagyományos amerikai követelésre is, hogy Kína értékelje föl a jüant, kereskedelmi többletének csökkentése végett.

Kína az amerikai államadósság legnagyobb egyedi vásárlója, utolsó adat szerint 768 milliárd dollárja feküdt március végén amerikai kincstárjegyben, és a kínai kormány az utóbbi időben többször aggodalmát fejezte ki, hogy a növekvő amerikai költségvetési deficit és a Fed dollárhígító politikája nyomában fenyegető infláció rontani fogja e befektetés értékét. Az amerikai államháztartás hiánya ebben a költségvetési évben terv szerint az amerikai hazai össztermék (GDP) 12,3 százaléka lesz, ez négyszer nagyobb a gazdaságélénkítés miatt szintén növekvő kínai hiánynál.

A kínai kormány, a nemzetközi nyomás hatására, 2005. júliusban tette lehetővé a jüan napi lebegtetését, azóta a kínai valuta több mint 20 százalékkal drágult a dollárhoz képest. Ám tavaly nyár óta, éppen az export támogatása végett, a kínai kormány fékezi a jüan erősödését, ezért erőteljesen vásárolja a dollárt, amelyet viszont csak amerikai eszközökbe fektethet. Ezzel segít finanszírozni az amerikai deficitet, és ez most találkozik Washington érdekével.