Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Brechti megoldást talált tőkeproblémájára a Fejér megyei Vértes Takarékszövetkezet: új népet választott, pontosabban lecserélte tulajdonosait. Tavaly ősszel ugyanis a korábbi 206 fős – zömmel helyi lakosból álló – tagsága szinte teljesen eltűnt, miután 100 ezerről félmillió forintra emelték a tagok számára kötelező vagyoni hozzájárulást, azaz a részjegy értékét, hogy ezáltal emeljék fel a szövetkezet 67,5 millió forintra rúgó jegyzett tőkéjét.
A befizetés azonban – a tavaly október 7-ei közgyűlés jegyzőkönyve szerint – a tagság zömének problémát jelentett, ugyanis 170-en nem egészítették ki részjegyük értékét, ezért tagságuk is megszűnt. A befizetést vállaló 36 tag közé tartozott Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő és férje. Csákvári lokálpatriótaként kötelességének érezte, hogy részt vegyen a helyi pénzintézet tőkeinjekciójában, mondta Herczog a HVG-nek. „Már nagyanyám is benne volt a szövetkezetben, és a helyi áfészben is van részesedésünk” – indokolta a képviselő, miért életszerű, hogy férjével együtt tagok maradtak.
© Végel Dániel |
A helyi tagsággal ellentétben nagy fantáziát láthatott a Vértes Takarékban az ország más részéről – nagyobbrészt Békéscsabáról – jegyzési megbízást adó jó harminc család, összesen csaknem 150 családtaggal, valamint a Buda-Cash Brókerház tulajdonában levő BC-Ménesi Kft. s a befektetési társasághoz köthető más cégek. Új tagként belépve összesen 240 millió forint részjegyet jegyeztek, ami a régiek 56 millió forintnyi többletbefizetésével együtt – levonva a kilépett tagok részjegyére visszafizetett 26 millió forintot – 338 millió forintra tornázta fel a szövetkezet jegyzett tőkéjét. A tőkeemelést rögzítő közgyűlésen részt vevő régi tagok csak azt sajnálhatták, hogy nem szoríthatták meg a lelkes békéscsabaiak kezét, ugyanis őket kivétel nélkül ügyvédek képviselték.
A befektetést vállaló 191 új tag a meghatalmazott ügyvédek szavazatával rögtön képviselőket is küldött a takarékszövetkezet vezető testületeibe. Így az igazgatóságba bekerült a Buda-Cashnél dolgozó Illés András, Szalóky Zoltán és Lakatos László, a felügyelőbizottságba pedig Pál Gyula. Pál mellé ugyanebben az időben beválasztották Szalai Zsoltot, mint a londoni Crossroads Capital budapesti irodájának vezetőjét és a Crossroads kelet-európai kockázatitőke-befektetéseit kezelő szakértőjét. Szalainak nem ez az egyetlen takarékszövetkezeti vezetőségi posztja, 2008 március óta a Siklós Takarékszövetkezet igazgatóságának is tagja, s a Vértes Takarékszövetkezettől kapott megbízás előtt egy hónappal Pállal együtt bekerült a Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet felügyelőbizottságába is. A biatorbágyi pénzintézetben a Vértesben a Buda-Casht képviselő hármas fogat is igazgatósági tagsághoz jutott. Ezt megelőzően pedig ennél a szövetkezeti banknál is kísértetiesen hasonló módon cserélődtek ki a tagok.
A biatorbágyi hitelintézetnél ugyanis 2008 júliusában döntöttek arról, hogy 5 ezer forintról 100 ezerre növelik a részjegyek értékét. Az emelésről az 566 fős tagságból 34-en szavaztak, közülük 29-en igennel. A csekély érdeklődést néhányan arra vezették vissza a közgyűlésen, hogy nem volt megfelelő a hírverés. Ettől függetlenül Fűz Andrásné, a takarék igazgatóságának elnöke legalább 200 millió forint plusz tőkét várt a részjegyek emelésétől, mert azt remélte, hogy lesz olyan magánszemély vagy vállalkozó, aki nem csupán a 100 ezer forintot, hanem a tagonként 2,2 millió forintos maximális jegyzési összeget is megcélozza. A pénzre az elnök szerint azért volt szükség, hogy egységet nyithassanak Telkiben, mégpedig gyorsan, hogy megelőzhessék a térségben ugyancsak fiókra ácsingózó konkurens pénzintézeteket.
Az elnök a jövőbe látott, a jegyzés ugyanis sikerrel zárult, bár itt sem a környékbelieknek, hanem az új tagoknak köszönhetően, akik között nagy számban tűntek fel ugyanazok a békéscsabai körök, akik később a Vértes Takarékszövetkezetnek is segítő jobbot nyújtottak. Nem hiányozhattak a Buda-Cash-cégek sem. Ugyanakkor a régi tagok többsége itt is búcsút intett a szövetkezeti mozgalomnak, nem sokan maradtak közülük a 219 fősre csökkent tagságban.
Második oldal (Oldaltörés)
Nem tagja többé a szövetkezetnek Palovics Lajos, Biatorbágy polgármestere sem, miután éppen nem volt felesleges pénze, amikor kellett volna – legalábbis ezzel indokolta a jegyzéstől való távolmaradását a HVG-nek. A környék lakosai és a szövetkezet közötti tulajdoni kapocs lazulása miatt ugyanakkor fontolóra vette, hogy közbeszerzést írjanak ki az önkormányzat számlavezetésére, amelyet eddig pályáztatás nélkül bíztak a takarékra. A biatorbágyi takarék nem sokáig marad önálló, a békéscsabai tagokkal feltöltekezett Vértes Takarékszövetkezet vezetése ugyanis még tavaly úgy határozott, hogy egyesülési szándékkal keresi meg a biatorbágyiakat, amire októberi közgyűlésük rábólintott. Elutasításra pedig aligha kell számítaniuk.
A békésiek valóságos katalizátorként működve más takarékszövetkezeteket is segítettek abban, hogy egymásra találjanak. Összefésülték ugyanis az Abasár és Vidéke Takarékszövetkezetet a kazincbarcikai székhelyű Takarékszövetkezeti Hitelintézettel, miután tavaly májustól az abasári pénzintézetnél is hadállásokat építettek ki azután, hogy a régi tagok többsége nem emelte meg a rendelkezésére álló egy hónap alatt 4 ezer forintról 100 ezerre a részjegye értékét. A korábbi tagok lelkesedését mérsékelhette az is, hogy a szövetkezeti hitelintézeteknek 2005–2006-ban 10 milliárd forint veszteséget okozó faktorcsalás (HVG, 2008. március 15.) az abasári pénzintézetet is sújtotta, amely emiatt 2007-ben nem fizetett osztalékot, s azt 2008-ra sem ígérte. Így ismét a magukat zömmel ügyvédekkel képviseltető új tagok hozták a friss tőkét, mintegy 70 millió forintot. Az egyesülést – pontosabban Abasár beolvasztását – a kazincbarcikai takaréknál egy tavaly szeptemberi közgyűlésen vezényelték le. A takarék által elkezdett, majd az abasáriakkal kibővült közgyűlés legérdekesebb pillanata valószínűleg az lehetett, amikor az új tagokat képviselő ügyvédek kezet fogtak saját magukkal.
„A takarékszövetkezetek átalakítása része egy korszerű működési modellnek, amelyet pénzügyi tanácsadóként dolgoztunk ki és mutattunk be pár éve a piaci szereplőknek és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek és a Takarékbank vezetőinek is” – mondta a HVG-nek Pintér Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elnöke. A modell része a takarékok konszolidációja, ezen belül a tőkeemelés, s ennek révén az új tagok megjelenése, a befektetők elvárása pedig, hogy 4-5 év alatt csaknem 20 százalékos nyereségel számolhassanak – magyarázta az elnök. A modellt alkalmazó takarékszövetkezetekhez Pintér szerint csaknem 2 milliárd forint tőke áramlott.
Nem kizárt azonban, hogy a közeljövőben a befektetőknek színt kell vallaniuk, januártól ugyanis szigorodott a hitelintézeti törvény befolyásszerzéssel foglalkozó passzusa, ezért a PSZÁF is vizsgálódhat.
Nem lenne meglepő az sem, ha külföldi kockázatitőke-társaságok is fantáziát látnának a takarékokban az egyenként több milliárd forintra rúgó, állampapírban heverő betétállományuk miatt. A takarékszövetkezetekben feltűnt Szalai által irányított budapesti cég, amely tavaly év vége óta Bakala Crossroads néven fut, éppen annak a Croesus Kft.-nek az utódja, melynek 1997 szeptemberétől 2001 májusáig ügyvezetője volt Kádas Péter magyar származású kanadai üzletember. Kádas a Croesus TVK-befektetése miatt lett ismert 1998-ban, főképpen azután, hogy a Croesus eladta TVK-részesedését a Megdet Rahimkulov által képviselt Milford Holdingsnak. Kádas legutóbb tavaly került az érdeklődés középpontjába, amikor a Figyelőnek nyilatkozott a Zdenek Bakala iparmágnással közös cseh szénbánya-befektetéséről és a londoni Crossroadsban levő kisebbségi tulajdonáról. A londoni alapkezelő egyébként a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület adatai szerint 500 millió dollár felett rendelkezik.
PAPP EMÍLIA
