Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Lengyelországban a kiskereskedelmi forgalom júniusban, változatlan áron, 0,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, jelentették szintén a lengyel statisztikai hivatalban csütörtökön.
Az éves növekedés elmaradt a májusi, 1,1 százalékos többlettől, de jócskán meghaladta a 0,4 százalékra szólt elemzői előrejelzéseket. Májushoz képest 2,2 százalékkal bővült a forgalom, nem feltétlenül nagyobb fogyasztási kedvet, inkább az üzemanyagok drágulását tükrözve.
Ily módon mindenesetre a lakossági fogyasztás növekedése várható a második negyedévről is - a friss, átfogó GDP-becsléssel együtt erről még nem közöltek részleteket -, miután a lakossági fogyasztás éves növekedése az első negyedévben 3,3 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 5,3 százalékról. Tavaly évi átlagban 5,4 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás Lengyelországban a 2007-es, 5,0 százalékos bővülés után, 4,9 százalékos többlethez segítve a hazai összterméket, miközben a beruházások növekedése 8,1 százalékra lassult a 2007-es 17,6 százalékról.
A többi visegrádi országhoz képest az exporttól kevésbé függő lengyel gazdaságot a nagy belső piac tartja életben. A kormányfő vezető gazdasági tanácsadója szerint van esély 0,3-0,4 százalékos gazdasági növekedésre idén, miközben az Európai Bizottság 1,4 százalékos GDP-csökkenést jósol Lengyelországnak erre az évre, illetve 0,8 százalékos növekedést jövőre, az IMF pedig 0,5 százalékos visszaesést vár idén, és 1 százalékos GDP-növekedést jövőre.
A még bizonytalan sikernek - egyebek között annak, hogy az embereknél maradt pénz vásárolni - azonban nagy az ára: a lengyel kormány az idei költségvetési hiánycélt már majdnem az eredetileg tervezettnek a kétszeresére, 27 milliárd zlotyra kényszerült emelni, mert az eddigi kiadáscsökkentések nem fedezik a gazdaság lassulása miatt elmaradó adóbevételeket. A pénzügyminiszter múlt héten erősen hangoztatta, hogy jövőre már mindenképp csökkenteni kell a hiányt. A kormány a hazai össztermékhez (GDP) képest 4,6 százalékos államháztartási hiányra számít idén, de az Európai Bizottság 6,6 százalékos és jövőre 7,3 százalékos hiányt jósol Lengyelországnak, mind távolabbit az euróövezeti tagsághoz szükséges, de az EU-tagok számára egyébként is kötelező 3 százaléktól.
Ezért már dúl a politikai csata Lengyelországban: a kormány 36,7 milliárd zlotys (2,343 billió forint) privatizációs programot hirdetett szerdán, elemzők szerint utolsó tartalékait éli fel, az államadósság növekedését enyhítendő, és zsarolja a központi bankot is, rá akarja tenni a kezét a jegybank idei profitjára, azzal fenyegetőzve a közvélemény előtt, hogy különben súlyos költségvetési szigorításokra, adóemelésre lesz szükség.
Az éves növekedés elmaradt a májusi, 1,1 százalékos többlettől, de jócskán meghaladta a 0,4 százalékra szólt elemzői előrejelzéseket. Májushoz képest 2,2 százalékkal bővült a forgalom, nem feltétlenül nagyobb fogyasztási kedvet, inkább az üzemanyagok drágulását tükrözve.
Ily módon mindenesetre a lakossági fogyasztás növekedése várható a második negyedévről is - a friss, átfogó GDP-becsléssel együtt erről még nem közöltek részleteket -, miután a lakossági fogyasztás éves növekedése az első negyedévben 3,3 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 5,3 százalékról. Tavaly évi átlagban 5,4 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás Lengyelországban a 2007-es, 5,0 százalékos bővülés után, 4,9 százalékos többlethez segítve a hazai összterméket, miközben a beruházások növekedése 8,1 százalékra lassult a 2007-es 17,6 százalékról.
A többi visegrádi országhoz képest az exporttól kevésbé függő lengyel gazdaságot a nagy belső piac tartja életben. A kormányfő vezető gazdasági tanácsadója szerint van esély 0,3-0,4 százalékos gazdasági növekedésre idén, miközben az Európai Bizottság 1,4 százalékos GDP-csökkenést jósol Lengyelországnak erre az évre, illetve 0,8 százalékos növekedést jövőre, az IMF pedig 0,5 százalékos visszaesést vár idén, és 1 százalékos GDP-növekedést jövőre.
A még bizonytalan sikernek - egyebek között annak, hogy az embereknél maradt pénz vásárolni - azonban nagy az ára: a lengyel kormány az idei költségvetési hiánycélt már majdnem az eredetileg tervezettnek a kétszeresére, 27 milliárd zlotyra kényszerült emelni, mert az eddigi kiadáscsökkentések nem fedezik a gazdaság lassulása miatt elmaradó adóbevételeket. A pénzügyminiszter múlt héten erősen hangoztatta, hogy jövőre már mindenképp csökkenteni kell a hiányt. A kormány a hazai össztermékhez (GDP) képest 4,6 százalékos államháztartási hiányra számít idén, de az Európai Bizottság 6,6 százalékos és jövőre 7,3 százalékos hiányt jósol Lengyelországnak, mind távolabbit az euróövezeti tagsághoz szükséges, de az EU-tagok számára egyébként is kötelező 3 százaléktól.
Ezért már dúl a politikai csata Lengyelországban: a kormány 36,7 milliárd zlotys (2,343 billió forint) privatizációs programot hirdetett szerdán, elemzők szerint utolsó tartalékait éli fel, az államadósság növekedését enyhítendő, és zsarolja a központi bankot is, rá akarja tenni a kezét a jegybank idei profitjára, azzal fenyegetőzve a közvélemény előtt, hogy különben súlyos költségvetési szigorításokra, adóemelésre lesz szükség.
