Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Sivó Imre hangsúlyozta, hogy a piackutatási adatok szerint a sörfogyasztás 7 százalékos visszaesést könyvelhetett el 2007-2008 között, míg a szövetség 2009-es évre vonatkozó „optimista” becslése is további 5 százalékos zsugorodást jósol.
A fogyasztás csökkenése leginkább a prémium és magyar márkák szegmensében érzékelhető, miközben az „olcsó, igénytelen” kategóriájú sörökből folyamatosan ugyanannyit adnak el – fejtette ki a szakember. Szerinte a sörivás visszaszorulása mögött elsősorban az árak emelkedése áll, ami pedig az egyre növekvő állami terhekből adódik, hiszen az elmúlt években modernizált magyarországi sörgyárak már a végsőkig racionalizálták saját költségeiket.
A sörforgalmazás Magyarországon kirívóan magasan adóztatott iparág, egy palack termékre átlagosan 60 forintos adóterhelés jut, amelyből 25-30 forintot az európai összehasonlításban is magasnak számító magyar jövedéki adó tesz ki – mutatott rá Sivó Imre, aki szerint a magyar sörgyártás elvesztette nyereségtermelő képességét a 2007 második féléve óta megfigyelhető folyamatos visszaesés következtében. Az iparág 2008-ban mintegy 1,5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel, míg 2009-ben a vállalatok már összesen 3 milliárd forintos deficitre számítanak. Eközben a magyarországi söripar nettó 140 milliárd forintos forgalmával és 55 milliárd forintos adóbefizetésével a második legnagyobb forgalmat bonyolítja az élelmiszer szektorban.
Kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméter feletti üzlethelységben elhelyezett kereskedelmi egységeket javasolja a termékdíj törvény hatálya alá bevonni a Magyar Sörgyártók Szövetsége – mondta Sivó Imre. A magyar sörgyártók nem értenek egyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) jelenlegi szándékával, amely kizárólag a termékcsomagolások gyártóira terhelné a környezetvédelmi termékdíj megfizetését, míg az összes kereskedelmi szereplőt kihagynák a készülő törvényből. Ezzel a megoldással a gyártókra anyagilag elviselhetetlen mértékű termékdíj hárulna, míg a kereskedőknek megszűnne az érdekük a környezetvédelmi szempontok teljesítésében – fejtette ki a szövetség vezetője.
