Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Emellett - a szerdán Brüsszelben előterjesztett javaslatok értelmében - uniós hatósági jogköröket kap az eddig csak tanácsadó jellegű bank-, értékpapír-, illetve biztosítási ellenőrző testület. Ezeknek arról kell majd gondoskodniuk, hogy a tagországok bankfelügyeletei az egységes uniós szabályok szerint működjenek.
A bizottság tartalmi elképzeléseiről már előzetesen is sokat lehetett tudni, de a hivatalos közlést a G20-ak pittsburghi csúcstalálkozója előtti napra időzítették. Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa a javaslatcsomagot bejelentő sajtótájékoztatóján "mérföldkőnek" nevezte a változtatási javaslatot, amelynek sorsáról lényegében a tagállamok kezében van a döntés joga, de az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. A brüsszeli bizottság tervei szerint a változtatásoknak a jövő év végén életbe kellene lépniük.
Az ESRB azokra a pénzügyi piaci jelenségekre, például kockázatos hitelezési gyakorlatokra igyekszik majd időben felfigyelni - és "figyelmeztető lövést adni" -, amelyek továbbgyűrűző hatásuk folytán súlyos piaci egyensúlyzavarokat idézhetnek elő. E "figyelmeztető lövés" jogilag csak ajánlás formáját öltené, de az Európai Bizottság szerint a tagállami illetékes szervnek meg kellene indokolnia, hogy adott esetben miért hagyja figyelmen kívül az ajánlást.
"Célunk, hogy megvédjük az európai adófizetőket 2008 sötét őszi napjainak megismétlődésétől, amikor a kormányoknak eurómilliárdokat kellett a bankokba pumpálniuk" - fogalmazott Almunia. Szerinte a pénzügyi piacok felügyeletének új európai modellje arra is ösztönzőleg hathat, hogy globálisan is hasonló módon erősítsék meg a felügyeletet.
A javaslat értelmében a bank- (CEBS), az értékpapír- (CESR), illetve a biztosítási (CEIOPS) szektor ellenőrzésével eddig "fogatlan oroszlánként", ezentúl viszont uniós hatóságként foglalkozó intézmény a nemzeti bankfelügyeleti hatóságokkal együtt alkotná az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszert (angol rövidítéssel: ESFS). E csúcsszerv kebelén belül kellene adott esetben rendezni a nemzeti bankfelügyeleti hatóságok közti nézeteltéréseket, itt dolgoznának ki egységes működési elveket érvényesítő technikai jellegű előírásokat, illetve válsághelyzetben a CESR révén átvennék a hitelminősítő intézetek közvetlen felügyeletét.
A változtatási elképzelésekkel kapcsolatban főleg a briteknek van aggályuk: a kiemelkedően fontos pénzügyi központnak számító London igyekszik a lehetőség szerint kibújni a brüsszeli központosítási intézkedések alól. Azt mindenképpen el akarják kerülni a britek, hogy az ESFS olyan utasításokat adhasson, amelyekben bármely pénzügyi piaci szereplőre nézve fizetési kötelezettséget ír elő.
A bizottság tartalmi elképzeléseiről már előzetesen is sokat lehetett tudni, de a hivatalos közlést a G20-ak pittsburghi csúcstalálkozója előtti napra időzítették. Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa a javaslatcsomagot bejelentő sajtótájékoztatóján "mérföldkőnek" nevezte a változtatási javaslatot, amelynek sorsáról lényegében a tagállamok kezében van a döntés joga, de az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. A brüsszeli bizottság tervei szerint a változtatásoknak a jövő év végén életbe kellene lépniük.
Az ESRB azokra a pénzügyi piaci jelenségekre, például kockázatos hitelezési gyakorlatokra igyekszik majd időben felfigyelni - és "figyelmeztető lövést adni" -, amelyek továbbgyűrűző hatásuk folytán súlyos piaci egyensúlyzavarokat idézhetnek elő. E "figyelmeztető lövés" jogilag csak ajánlás formáját öltené, de az Európai Bizottság szerint a tagállami illetékes szervnek meg kellene indokolnia, hogy adott esetben miért hagyja figyelmen kívül az ajánlást.
"Célunk, hogy megvédjük az európai adófizetőket 2008 sötét őszi napjainak megismétlődésétől, amikor a kormányoknak eurómilliárdokat kellett a bankokba pumpálniuk" - fogalmazott Almunia. Szerinte a pénzügyi piacok felügyeletének új európai modellje arra is ösztönzőleg hathat, hogy globálisan is hasonló módon erősítsék meg a felügyeletet.
A javaslat értelmében a bank- (CEBS), az értékpapír- (CESR), illetve a biztosítási (CEIOPS) szektor ellenőrzésével eddig "fogatlan oroszlánként", ezentúl viszont uniós hatóságként foglalkozó intézmény a nemzeti bankfelügyeleti hatóságokkal együtt alkotná az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszert (angol rövidítéssel: ESFS). E csúcsszerv kebelén belül kellene adott esetben rendezni a nemzeti bankfelügyeleti hatóságok közti nézeteltéréseket, itt dolgoznának ki egységes működési elveket érvényesítő technikai jellegű előírásokat, illetve válsághelyzetben a CESR révén átvennék a hitelminősítő intézetek közvetlen felügyeletét.
A változtatási elképzelésekkel kapcsolatban főleg a briteknek van aggályuk: a kiemelkedően fontos pénzügyi központnak számító London igyekszik a lehetőség szerint kibújni a brüsszeli központosítási intézkedések alól. Azt mindenképpen el akarják kerülni a britek, hogy az ESFS olyan utasításokat adhasson, amelyekben bármely pénzügyi piaci szereplőre nézve fizetési kötelezettséget ír elő.
