„Féltettük az ország pénzügyi stabilitását, féltettük az ország finanszírozhatóságát, ezért nem csökkentettük nagyobb ütemben a kamatot” – mondta a jegybank elnöke.

A jövőbeni kamatpolitikát meghatározza, hogy Magyarország államadóssága több mint kétszerese a környező országokénak, akárcsak a külső adósságállomány, s hosszabb időnek, talán egy évtizednek kell eltelnie, hogy ezek az állományadatok a környező országokhoz képest versenyképesek legyenek –a magyarázta Simor András.

A világgazdaság jövőjét elemezve a jegybank elnöke rögzítette: „Mindannyian reménykedünk abban, hogy a következő válság minél később fog bekövetkezni, és enyhébb lesz, de hogy lesz, az egészen biztos, és már most kell kezdeni kiépíteni azokat a védőmechanizmusokat, azokat az intézményrendszereket, amelyek a következő válság hatását tompítják és késleltetik.”

Az MNB elnöke szerint a válság legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy az ország tartós növekedését jobban kell építeni belső forrásokra, miközben a világon biztosítani szükséges a nemzetközi tőke áramlását. „A jövőben nem ismétlődik meg az a helyzet, hogy egyes országok, köztük a régiós országok, 10-20 százalékos folyó fizetésimérleg-hiány mellett, azaz jelentős külső forrásbevonással valósítják meg a reálkonvergenciát, azaz a felzárkózási folyamatot” – fogalmazott Simor.

A jegybank elnöke hangsúlyozta: számunkra a másik tanulság, hogy nem lehet még egyszer elkövetni azokat a költségvetési hibákat, amelyeket elkövettünk. Az államháztartásban tartós egyensúlyt kell kialakítani. Simor András a MNB jövőben feladataként nevezte meg az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitás óvását, amely a monetáris politika hosszabb távú döntéseire is hatni fog.