A kormányfő szerint a világválság azért sújtotta sokkal jobban Magyarországot, mint általában a többi európai országot, mert hazánk az utóbbi tíz évben halasztgatta a fontos szerkezeti változásokat, s így a kilencvenes évek kelet-közép-európai térségi éllovasa szerepéből a sor végére került.

A világválság kitörésekor Magyarország komparatív előnye ugyanakkor az volt, hogy az elmúlt harminc évben hozzászokott a válságokhoz, s így azonnal reagálni tudott a helyzetre: elsőként fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Bizottsághoz segítségért – emlékeztetett a kormányfő.

Márciusban azonban az akkori kormány megértette, hogy nem elégségesek az elindított intézkedések, mert a gazdasági előrejelzések fokozatosan romlottak, s ezért elkerülhetetlenné váltak a strukturális reformok. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ekkor lemondott, és átadta helyét egy válságkezelő kormánynak a reformok végrehajtására – tette hozzá.

Bajnai Gordon a kecskeméti Mercedes-gyár alapkőletételénél.  Mostanában már gratulációkat kap © MTI

Bajnai Gordon kormánya programjából kiemelte: az első száz nap célja az ország hitelének visszaállítása volt korrekciós intézkedések bevezetésével. Ezek között megemlítette a nyugdíjreformot, a szociális reformokat és az adóreformot.

Ennek eredményeként a kormány a recesszió közepette olyan államháztartási kiigazítást hajtott végre, amelynek köszönhetően 2009-re 3,9, 2010-re pedig 3,8 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiánycél, miközben az európai deficitátlag meghaladja a 7 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a költségvetést tekintve Magyarország lesz idén a legóvatosabb ország - mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ehhez a lakosságnak nagyon jelentős áldozatokat kellett meghoznia.

A kormányfő szerint a kiigazításnak köszönhetően gyorsan visszatért a bizalom Magyarország iránt, amelynek egyik jele, hogy a forint április óta csaknem 15 százalékot erősödött.

A miniszterelnök Magyarország egyik fő problémájának az alacsony, 57 százalékos foglalkoztatási rátát tartja, amelynek stabilizálódása véleménye szerint a rendszerváltásig nyúlik vissza. A politikai pártok ekkor kialakítottak „valamiféle hamis kompromisszumot”; egy olyan politikai konszenzust, amelynek célja a szavazatnyereség volt az állami újraelosztás növelésével, akár az ország növekedési potenciáljának feláldozása árán is, kerülve a változásokkal járó szükségszerű konfliktusokat. Amíg ezt a politikát a piacról lehetett finanszírozni, nem volt gond, de az elmúlt években ez a folyamat tarthatatlanná vált – szögezte le Bajnai Gordon.

A miniszterelnök az újabb válságok, és a munkahelyüket elvesztők csalódottságból adódó társadalmi feszültségek veszélyére figyelmeztetett, s jelezte: nem tartja megoldásnak a válságkezeléshez a protekcionizmust és a nacionalizmust, mert az csak elfedi a valós problémákat, és pótmegoldásként szolgál.

Angel Gurría, az OECD főtitkára a magyar kormányfő előadása után újságírók előtt gratulált a magyarországi válságkezeléshez, és azon belül a Bajnai Gordon vezette kormány által elért eredményekhez.