HVG

A közkiadások kormányzati lefaragása miatt 30 milliárd forinttól kell az idén búcsút vennie az egészségügyi ágazatnak – jelentette be a múlt héten Székely Tamás miniszter. Az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) költségvetési törvényben meghatározott idei, 1417 milliárdos kiadásához képest ez nem tűnik durva beavatkozásnak – a kurtítás alig több mint 2 százalékos –, ám a részletek mást mutatnak. 2007-ben az E-alap 30 milliárd forint többlettel zárt – természetesen a központi költségvetésből oda átirányított adóbevételek beszámításával –, tavaly a bevételek és a kiadások szinte forintra egyensúlyban voltak, az idén viszont a költségvetési törvény közel 9 milliárd forint hiányt tervezett be. Ez a deficit szinte biztosra vehetően megugrik, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) januári adataiból látható, hogy a mérleg másik serpenyőjét jelentő járulékbevételek lényegesen kisebbek lesznek a tervezett 1045 milliárd forintnál. A foglalkoztatottak számának csökkenése és a munkahelyüket megtartók jövedelmének megkurtítása valószínűvé teszi, hogy a tavalyinál 2 százalékkal magasabb járulékbevételi terv csupán vágyálom marad: idén januárban már 20 százalékkal kisebb volt az összeg, mint egy évvel korábban.

Folyamatosan zsugorodik a központi költségvetés hozzájárulása is az E-alap kiadásaihoz: az idei évre tervezett 319 milliárd forint a tavalyinál 35, a 2007-esnél pedig 50 milliárd forinttal lesz kevesebb. Ez az összeg hivatott fedezni mintegy 6 millió járulékot nem fizető, de az egészségügy igénybevételére jogosult – például nyugdíjas, gyermek, felsőfokú intézményben tanuló – személy ellátását. „Tovább szűkíti a mozgásteret a hazai egészségbiztosítási járulék Európában példátlanul alacsony mértéke. 2006 őszén a foglalkoztató és a biztosított még együttesen a jövedelem 17 százalékát fizette be ebbe a kasszába, 2007-ben már csak 15 százalékot, majd ez hirtelen 11 százalékra csökkent. Minden 1 százalék csökkenés mintegy 85 milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg az egészségbiztosítást” – magyarázta Kiss József, az OEP volt főigazgatója, miért nem az idei 30 milliárd forintos soron kívüli megszorítás az E-alap legnagyobb baja.

HVG

Mindazonáltal az E-alapra jutó járulékok mérséklődése eddig nem jelentette az összességében 29 százalékos társadalombiztosítási (tb) járulékterhek enyhülését, csupán azt, hogy a befizetésekből egyre több jutott a Nyugdíjbiztosítási, és egyre kevesebb az E-alapnak. Igaz, időközben a Nyugdíjbiztosítási Alap 2008-ban átvette az E-alaptól a korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugdíjak kifizetését. Így vagy úgy, 2007-ben és 2008-ban a társadalombiztosítás összességében nem produkált olyan hatalmas deficiteket, mint 2006-ban és a megelőző években. Az E-alap elmúlt években kimunkált viszonylagos egyensúlyát azonban ismét felboríthatja, ha az Országgyűlés elfogadja a kormányzati előterjesztést a társadalombiztosítási járulékok júliustól esedékes csökkentéséről: a pénzügyi tárca új prognózisa szerint a hiány 141 milliárd forintra ugorhat.

A most meghirdetett 30 milliárd forintos kurtítást Székely Tamás testvériesen megfelezné a gyógyszertámogatás és a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása között. Bár a részletekkel a tárca még adós, az már kiderült, hogy további megtakarítást remél az úgynevezett generikusprogram folytatásától, amelyben mind több, a korábbiaknál olcsóbb készítményből választhat majd orvos és beteg. A spórolás lehetőségeként a miniszter megemlítette az onkológiában használatos, biológiai úton előállított gyógyszerek generikus változatának (az úgynevezett bioszimilar készítményeknek) a preferálását, ami a HVG információja szerint egy-két milliárd forintos megtakarítást jelenthet. Biztosra vehető, hogy a gyógyszer-támogatási kulcsok csökkentése és a maximális ártámogatásra jogosultak körének szűkítése sem kerülhető el. Az OEP adatai szerint tavaly mintegy 5 százalékkal csökkent a vényre kiadott gyógyszerekért kifizetett lakossági térítés – ugyanakkor a vény nélkülieké a Szinapszis Piackutató Kft. tanulmánya szerint több mint 13 százalékkal nőtt –, az idén pedig a lakossági terhek 2-2,5 százalékos növekedését prognosztizálja a tárca. Ugyanakkor az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete már jelezte, hogy sürgősen megoldást kell találni a forint gyengülésének ellentételezésére, hiszen az importált készítmények áráról 255 forintos euróárfolyamon kalkulálva kötöttek szerződést.

Tart a forint gyengülésének következményeitől az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete is, amely szerint az importból származó anyagok, orvosi műszerek és berendezések, valamint a kiadások között tíz százalékon felüli részaránnyal szereplő gyógyszerek áremelkedése elkerülhetetlennek látszik, mint ahogy az év második felében esedékes áfaemelés is ezzel járhat. A kórházi vezetők még ki sem kalkulálták, hogy mindez 3 vagy 5 százalékos költségnövekedést okoz számukra, amikor máris új egyenletek felállítására kellett összpontosítaniuk. A miniszter ugyanis azt is bejelentette, áprilistól megszűnik a – csak tvk-ként emlegetett – teljesítményvolumen-korlát.

Az új szisztéma lényege, hogy a kórházak az OEP által kifizetett tavalyi teljesítményük ellenértékének 70 százalékát mindenképpen megkapják – ez egy fél évre számolva az aktív fekvőbeteg-ellátásban mintegy 140 milliárd forint lesz –, a fennmaradó 60 milliárdot pedig a többletteljesítmények arányában osztják el közöttük. Csakhogy ebben az osztozkodásban lesznek egyenlőbbek az egyenlők között, vélik az egészségügyi menedzserek, hiszen az egyetemi klinikáknak és a tíz legnagyobb kórháznak akkora a többletteljesítménye, hogy a kisebb intézmények bevételét akár húsz százalékkal is megrövidíthetik.

Bár az idei évet hivatalosan reformmentesnek nyilvánították, valójában számos változtatás kidolgozásán ügyködnek a minisztériumban és az OEP-ben. Június 30-áig meg kell vizsgálni, vajon az egészségügyi szolgáltatók kihasználták-e a rendelkezésükre álló kapacitásokat. Mert bármennyire hangos volt is az egészségügyi szakma egy része attól, hogy kevés a „tvk”, mások szerint számos területen maradt kihasználatlan kapacitás. Azt is nagyító alá kell vennie a finanszírozónak, hogy az adott régió megbetegedési mutatóival összhangban van-e a rendelkezésre álló kórházi ágy mennyisége, illetve a járóbeteg-ellátás kapacitása. Az idén először élhet az OEP „válogatási jogával”: ha elemzése azt mutatja, hogy egy intézmény valamelyik osztálya nem felel meg a mennyiségi és a minőségi kívánalmaknak, nem fog vele erre a tevékenységre szerződést kötni. A felszabaduló lehetőséget megkaphatja a legközelebbi súlyponti kórház, sőt annak az elvi lehetőségét sem zárták ki az OEP-nél, hogy eddig közfinanszírozásban nem részesült szolgáltatók is ringbe szállhatnak majd a szerződés lehetőségéért.

GÁTI JÚLIA