A társaság az első háromnegyed évben 76,22 milliárd forint konszolidált nettó nyereséget ért el, 56 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, miközben az összes működési bevétele 13 százalékkal, 2 335,04 milliárd forintra esett vissza – közölte a Mol kedden a BÉT honlapján.

A nemzetközi számviteli szabvány alapján (IFRS) készült konszolidált gyorsjelentés szerinti harmadik negyedévi nyereség jócskán elmarad a portfolio.hu által megkérdezett elemzők 32,2 milliárd forintos várakozásától.

A Mol egy részvényére jutó nyeresége (EPS) az első háromnegyed évi profit alapján 55 százalékkal, 1 997 forintról 895 forintra csökkent, míg a különböző korrekciós tényezőket is figyelembe véve az EPS 42 százalékkal esett vissza.

A Mol szerint az első háromnegyed éves csoportszintű eredmények elsősorban a gyenge olajipari környezetet tükrözik, hiszen a horvát INA teljeskörű konszolidációja csak az idei harmadik negyedévben kezdődött.

A társaság összes működési bevétele 931,2 milliárd forint volt a harmadik negyedévben, ami 3 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.

A készpénztermelő képességet mutató kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti nyereség (EBITDA) az első háromnegyedévben 329,8 milliárd forint volt, 10 százalékkal több a tavalyinál. A harmadik negyedévben az EBITDA 31 százalékkal 98,1 milliárd forintra emelkedett a 2008 harmadik negyedévihez képest, miután a horvát INA 2009 harmadik negyedévi teljes körű konszolidációja 22,5 milliárd forinttal, 30 százalékkal növelte azt.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki szerint a Mol bebizonyította, hogy a nehéz külső körülmények között is képes pozitív eredmények elérésére az integrált ellátáslánc menedzsmentnek köszönhetően.

Hernádi Zsolt kifejtette, a cél nemcsak az, hogy az INA hatékonysága elérje a Mol szintjét, hanem az is, hogy javítsák piaci pozícióját Horvátországban és Délkelet-Európában.

A Mol az első háromnegyed évben 269,5 milliárd forintot fordított beruházásokra és befektetésekre, ami 31,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Az INA beruházások értéke 47,5 milliárd forint volt szeptembere végéig. Az egyszeri tételek, így például a kurdisztáni gázkitermelő, a Pearl 10 százalékos részesedésének akvizíciós költsége nélkül számítva a beruházások értéke 88,4 milliárd forinttal marad el az előző évitől, az idei visszafogott teljesítések, valamint a 2008-ban lezajlott beruházások következtében.

A kutatás-termelés szegmens a harmadik negyedévben 96,3 milliárd forint üzemi eredményét ért el a Mol, ami tartalmazza az INA 16,8 milliárd forintos harmadik negyedévi hozzájárulását is. Az eredmény az INA hozzájárulása nélkül 9 százalékkal 79,5 milliárd forintra csökkent a romló külső környezet miatt az előző év azonos időszakához képest.

A feldolgozás és kereskedelem szegmens üzemi eredménye 44,3 milliárd forintot tett ki az év első kilenc hónapjában: az INA konszolidációjából eredő III. negyedévi 7,1 milliárd forint veszteséget kivéve a szegmens üzemi eredménye 55 százalékkal, 51,4 milliárd forintra csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A petrolkémiai szegmens működési vesztesége 11,7 milliárd forint volt, ami az integrált petrolkémiai árrés jelentős csökkenése ellenére mindössze 3 százalékkal maradt el a tavalyi első háromnegyedévitől. A veszteséget mérsékelte, hogy a forint erősödött.

A Mol földgázszállító vállalata, az FGSZ Zrt. 30,6 milliárd forint üzleti eredményt ért el, ami 7,9 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. A bevételek, a szállított mennyiségek csökkenése ellenére, a tarifaváltozás hatására emelkedtek. Ezen felül az energia költségek is csökkentek, tovább javítva az eredményt.

Az év első kilenc hónapjában Magyarországon a Mol kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítése a gazdasági válság és az erős versenyhelyzet ellenére 5 százalékkal nőtt a bázishoz képest: a benzinértékesítés 1 százalékkal, a gázolaj-értékesítés és az autógáz-eladás pedig 8 százalékkal nőtt. A Mol üzemanyag piaci részesedése a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján, az idén az első háromnegyed évben 36,5 százalékra nőtt a tavalyi 35,6 százalékról.

Szlovákiában 8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés 2009 első háromnegyed évében az előző év azonos időszakához képest. Az üzemanyag-értékesítést negatívan befolyásolta a csökkenő belföldi kereslet és az erős euró, ami a vásárlókat a szomszédos, gyengébb valutával rendelkező országok felé vonzotta. A dízel-értékesítés 8 százalékkal, míg a benziné 9 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

Romániában az üzemanyag értékesítés 5 százalékkal esett vissza, elsősorban az alacsonyabb belföldi kereslet miatt. Horvátországban a kiskereskedelmi értékesítés volumene 493 százalékkal emelkedett a bázishoz képest, ám ez tartalmazza az INA kútjainak konszolidációját is.

A Mol csoportnak szeptember végén 1 641 kútja volt, ami ötszázzal több az egy évvel korábbinál azért, mert már beleszámítják az INA töltőállomásait is. A csoport létszáma szeptember végén több mint 34 ezer volt, ide számítva az INA 16.386 alkalmazottját.

A Mol jegyzett tőkéje 79,2 milliárd forint volt szeptember végén, 9 százalékkal több mint egy évvel korábban. Az összes saját tőke 41 százalékkal, 1.655,8 milliárd forintra nőtt. A Mol papírjaival a BÉT "A" kategóriájában kereskednek, hétfői záró ára 16 400 forint volt, míg az elmúlt 12 hónapban 8.060 forint és 16.855 forint között mozgott a részvény értéke.