Szuperbruttósítás: a munkaadók nem örülnek

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe. 
 
A jövőre életbe lépő szuperbruttósítással viszont nem valósul meg sem az, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, sem az, hogy szélesedjen az adózók bázisa. Vagyis továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette: a munkabért alapvetően az is megkülönbözteti a segélyektől, és a támogatásoktól, hogy adót kell utána fizetni. 
 
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs. 
 
Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban. 
 
A szuperbruttósítás csak egy egyszerű píár fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - jelentette ki az MGYOSZ alelnöke.