Az amerikai nagybank számításai alapján 2009 végén világszerte 1,75 ezer milliárd dollárt kezelnek majd fedezeti alapok (hedge fund). Legutóbb 2007 második negyedévében volt ehhez hasonló a pénzpiaci válság egyik fő kiváltó okának tartott, kevéssé szabályozott tevékenységű alapokba fektetett tőke nagysága.

A következő időszak dinamikus növekedést hozhat, mert a feltámadt kockázatvállalási kedv a befektetők figyelmét egyre inkább a magas, ám a kockázatot is figyelembe vevő hozam (risk-adjusted return) felé fordítja - számolt be a Morgan Stanley elemzéséről kedden a Reuters hírügynökség.

Nagy-Britanniában például az idei harmadik negyedévben az ilyen alapokba nagyjából 2,1 milliárd dollár áramlott, háromszor annyi, mint az első negyedévben - írták a New York-i székhelyű bank elemzői, akik azt valószínűsítik, hogy az európai magánbefektetők és kisebb intézményi befektetők körében növekedik majd az uniós határokon átívelő, úgynevezett UCITS (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) típusú alapok népszerűsége.

Hasonló következtetésekre jutottak a Deutsche Bank elemzői is. Egy novemberi tanulmányukban azt valószínűsítik, hogy 2010 végére minden korábbinál nagyobbra, 2 ezer milliárd dollárra hízik a fedezeti alapokban elhelyezett vagyon nagysága, megdöntve a 2008 júniusában, a válság elmélyülése előtt beállított 1930 ezer milliárd dolláros rekordot. Az ágazat így a vártnál korábban kerülhet ki a válságból.

A Deutsche Bank ezer befektető megkérdezése alapján februárban készült felmérése alapján arra lehetett számítani, hogy a tavalyi csúcsról idén az év végére 1,33 milliárd dollárra olvad a hedge fundokban fialtatott vagyon. Ezt a szintet azonban jóval korábban, már tavasszal elérték a fedezeti alapok, és szeptemberre 1,53 ezer milliárd dollárra nőtt összesített vagyonuk - számolt be a Handelsblatt a legnagyobb német bank elemzéséről.

A kockázatos, de kiemelkedő hozamot ígérő alapok a kötvény- és értékpapírpiac viszonylag alacsony hozamai miatt csábítják a befektetőket. Körükben a Morgan Stanley szerint átrendeződés megy végbe: előtérbe kerülnek az úgynevezett szuverén vagyonalapok, vagyis állami befektetési alapok és a nyugdíjalapok.