A jegybanki alapkamat csökkenése azt eredményezi, hogy a kereskedelmi bankok és az állam is egyre kevesebb kamatot fizet a lakossági megtakarításokra. A várhatóan 6 százalék alá eső kamatszintből levonva a 20 százalékos kamatadót és az inflációt már szinte alig marad reálérték-növekedés. A megtakarításaikat bankbetétben és állampapírban tartók ezért várhatóan olyan befektetési csomagokat állítanak majd össze maguknak, amelyek jobban illeszkednek hosszú távú életcéljaik eléréséhez.

„A magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlődését bizonyítja, hogy a kisbefektetők az idei második és harmadik negyedévben jelentős értékben adtak el részvényeket, amelyeket a tőzsdék mélyrepülése idején, 2008 utolsó negyedévében a mostani eladási áraknál jóval olcsóbban vásároltak. Ez a tudatos magatartás vélhetően komoly nyereséget hozott számukra” – hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

A hosszabb távú befektetések ösztönzését kívánja elősegíteni az a januártól életbe lépő törvény, amelynek értelmében kevesebbet kell adózniuk azoknak, akik a megtakarításainkat legalább 3 évre befektetik. A legfontosabb változás, hogy a januártól nyitható tartós befektetési számlán lekötött vagyon után 3 évet követően csak 10 százalék árfolyamnyereség-adót kell fizetni szemben a rövidebb lekötési időtartam esetében alkalmazott 20 százalékkal, 5 év után pedig egy forintot sem kell adózni a félretett pénzből.

A hitelintézeteknél és befektetési szolgáltatóknál jövő év elejétől elérhető tartós befektetési számla akár alacsony összeggel is megnyitható, tehát ez a megtakarítási forma bárki számára elérhető lesz. Akik nyugdíjas éveikre gondolva nyugdíj-előtakarékossági számlán gyűjtik megtakarításaikat, azok nemcsak a tartós befektetési számla esetében érvényes adókedvezménnyel élhetnek, hanem az éves befizetésük 30 százalékának megfelelő, de legfeljebb 100 ezer forint adójóváírást is kapnak. Nyugdíj-előtakarékossági számla már most is nyitható szinte bármely kereskedelmi banknál.

„A tartós befektetési számla és a nyugdíj-előtakarékossági számla nemcsak az adókedvezmény miatt vonzó, hanem azért is, mert az itt elhelyezett, önkéntes megtakarításból származó összeg befektetéséről mindenki saját maga dönthet, és bármikor megváltoztathatja annak összetételét” – fejtette ki Vízkeleti Sándor. Szerinte az adókedvezmény társadalmi hatása várhatóan a jövő év végén fog megmutatkozni, most inkább az üzenet értéke a fontos: az állam támogatja azt a törekvést, hogy a családok saját maguk tegyenek a hosszabb távú céljaik elérése – gyermekek taníttatása, időskori életszínvonal biztosítása – érdekében.

A befektetésekhez kapcsolódó döntési szabadság első ránézésre lehetőség, ám a pénzügyi ismeretek hiánya miatt sokak számára egyben korlátot is jelent. Éppen ezért a befektetési és a nyugdíj-előtakarékossági számlán összegyűjtött pénzből érdemes lehet befektetési alapon keresztül felépíteni a portfóliót.

Ezt a logikát akkor is jó követni, ha valaki nem ezen a két számlán kívánja tartani megtakarításait. Aki saját kezébe szeretné venni megtakarításainak sorsát, és nem akar elesni az adókedvezményektől, azonban nem akar a részvények kereskedésével együtt járó magas kockázatot vállalni, annak mindenképpen javasolt több helyen tartania megtakarított pénzét.

„A befektetések megosztása azért fontos, mert segít csökkenteni a befektetés kockázatát. Akik ezt megtették az elmúlt években, azok általában jól jártak befektetéseikkel” – emelte ki Vízkeleti Sándor.