EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
További részleteket a perről és az elítéltekről nem hoztak nyilvánosságra, de a hongkongi South China Morning Post felidézi a per hátterét. Eszerint júniusban a nigériai szakhatóság nagy mennyiségű, Kínából származó hamis - malária elleni - gyógyszert foglalt le. A szállítmányt a nigériai piacra szánták, értéke meghaladta a 210 ezer dollárt. A gyógyszereken "Made in India" felirat szerepelt.
Peking akkor hivatalosan is bocsánatot kért, megígérte, hogy nyomozást kezd az ügyben, és megbünteti a felelősöket. A hamis indiai vagy indiainak álcázott gyógyszerek ügyében azonban Indiát is felelősség terheli - jelentették ki az üggyel kapcsolatban Pekingben -, mert mint kiderült, indiai cégek ugyancsak hamis gyógyszerek eladása miatt kerültek bíróság elé hazájukban.
Afrika minden negyedik maláriabetege Nigériában él, és a gyermekhalandóság oka is 30 százalékban ez a betegség. A nigériai kormány mintegy 30 indiai és kínai gyógyszergyártó céget tett tiltólistára 2001 és 2007 között.
Az indiai média a kínai hamisítók számlájára írta az indiai gyógyszergyártóknak okozott kárt, s cikkek szerint az indiai hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban, Ghánában, Elefántcsontparton és más afrikai országokban is hasonló "trükkel" dobtak piacra hamis kínai gyógyszereket. Indiában hangot kaptak olyan feltételezések, amelyek szerint az indiai gyógyszerek rossz hírének keltésével a kínai gyártók nagyobb piaci részesedést szeretnének elérni az arab és az afrikai államok piacán.
Kínában a feltételezést cáfolták, alaptalannak és igazságtalannak tartották, az állami élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet pedig szigorúbb fellépést ígért a hamisítókkal, illetve hamis gyógyszereket forgalmazókkal szemben.
