Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Kovács Árpád, az Állami számvevőszék (ÁSZ) volt elnöke, konkrét számok említése nélkül, elsősorban a társadalmi kockázatokra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: meg kell teremteni a társadalmi szükségletek kielégítésének és az ország külföldi kötelezettségeinek harmóniáját. Elismerte, hogy ez messze túlmutat a pénzügyi kormányzat felelősségén.
A 2010-es büdzsét technikailag korrekt, válságkezelő költségvetésnek nevezte, de úgy vélte számos kockázatot tartalmaz. Kérdésesnek tartotta, hogy hogyan viselkedik a gazdaság jövőre és, hogy mibe fognak kerülni az elkerülhetetlen reformok. Még bizonytalan a 2009-es év zárása, az önkormányzati szektor, az egészségügy és az államháztartás működése is - sorolta.
Iglódi-Csató Judit, az MNB szóvivője annyit mondott: a jegybank novemberi Inflációs jelentésének előrejelzése szerint a makrogazdasági alappályán a 2010-es hiánycél csak abban az esetben teljesíthető, amennyiben a költségvetésben lévő tartalékok jelentős részét nem költi el a következő kabinet.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is a bizonytalanságra hívta fel a figyelmet, de úgy vélte a költségvetés kiegyensúlyozottan bizonytalan. Kicsit lehet jobb és rosszabb is a helyzet. Elismerte, hogy a bevételek teljesülésében vannak kockázatok, de úgy vélte tartható a 3,8 százalékos GDP arányos államháztartási hiánycél. "El lehet persze engedni a hiányt, de az nagyon súlyos következményekkel járna" - hangsúlyozta.
Az állami vállalatok konszolidációja növelheti a hiányt, a GDP 5-5,5 százalékára is, ám ezt az EU és a piac is tolerálná, ha a cégek strukturális átalakulásával járna. E nélküli deficitnövekedésért súlyos árat kellene fizetni - tette hozzá.
A jövő évi költségvetést bíráló közgazdászok GDP előrejelzését Vértes András nem tartotta reálisnak. "Senki nem ad ma ilyen prognózist" - mondta. A hazai kutatóintézetek stagnálást várnak és a 17 cég részvételével készített nemzetközi előrejelzésben a kelet-európai konszenzus is jobb a kormány által várt 0,6 százalékos csökkenésnél, 0,2 százalékos visszaesést jelez jövőre.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója azt mondta: jelenlegi ismereteik szerint az államháztartás GDP arányos hiánya jövőre 4-4,5 százalék között tartható. Ez azonban csak a folyó működésre, a folyó bevételekre és a folyó kiadásokra igaz, s nem tartalmazza azokat a tételeket és kiadásokat, amelyek akkor jelentkeznek, ha elkezdik például az állami vállalatok konszolidációját, vagy a nagy államháztartási rendszerek reformját.
A vezérigazgató kifejtette: a Kopint-Tárki előrejelzése szerint a jövő évi gazdasági növekedés a plusz-mínusz 1 százalékos sávban lesz, aminek az átlaga a nulla. Ebben a tekintetben a kutatóintézet kissé optimistább, mint a kormány, ugyanakkor azonban az is igaz, hogy néhány tized százalék a statisztikai hibahatáron belül van - mondta a vezérigazgató.
Oszkó szerint a politikai kampány része a jelentés (Oldaltörés)
A politikai kampány részének tekinti a 29 közgazdász által most publikált jelentést "a jövő évi költségvetés trükkjeiről" Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki kedden az a MTI-nek azt nyilatkozta, hogy örömmel áll a 29 közgazdász rendelkezésére, amennyiben érdemi párbeszédre törekszenek.
"Nehéz lenne olyan elemzői konszenzust találni, amely akár meg is közelítené a 29 közgazdász jelentésének alaptételét, amely szerint a jövő évi GDP 1,5 százalékkal esik vissza, s ez a költségvetési hiányt 200 milliárd forinttal rontja" - állítja a pénzügyminiszter.
Annál is inkább - tette hozzá - mivel a 2010. évi költségvetés 0,9 százalékos GDP csökkenéssel készült és nem a jelentésben szereplő 0,6 százalékkal.
Oszkó Péter szerint a ma ismert elemzői konszenzus nulla körüli GDP-t jelez 2010-re, nem kizárva a növekedést sem, ezért "nem hiszem hogy a kiadványban szereplő prognózis komolyan vehető, s hogy a kormány prognózisát trükknek nevezik, az végképp komolytalan".
Az adóbevételeket kiadványban szereplő 200 milliárd forintos túltervezését ugyancsak nem érti a pénzügyminiszter. Véleménye szerint a PM idei prognózisából, s a rövidesen ismertté váló tényleges adatokból kellene kiindulni, s abból látható lesz, hogy "a szaktárca kellő konzervativizmussal tervezte az adóbevételeket, s azok inkább túl-, mint alulteljesülnek, s ez érvényes a jövő évi költségvetésre". A GDP pálya és az adóbevételek között összefüggés áll fenn, így értékelhetetlen, hogy a kiadvány ugyanazt a tételt kétszer veszi számba, "ráadásul egyik sem állja meg a helyét" – tette hozzá.
Érdekes gondolatokat vet fel a kiadvány akkor, amikor a központi kormányzatnál 150 milliárdos többletkiadási szükséglet szerepel. Ez ugyanis azt jelenti a pénzügyminiszter szerint, hogy a mostani kormány takarékossági intézkedéseit, amelyeket pontosan végigvezetett a költségvetésen, s amelyek az adóbevételek kiesését hivatottak ellensúlyozni, most trükknek nevezi a 29 közgazdász, akik úgy látják , "hogy nulla forintot lehet megtakarítani, ... ami abszurd állítás".
Ezek a takarékossági intézkedések összegszerűen meghatározott kiadáscsökkentéssel jártak, s ezek alkotják a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás tételeit – fogalmazott Oszkó Péter.
A pénzügyminiszter érthetetlennek nevezte a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos jövő évi veszteségét és nem látja indokoltnak azt a 100 milliárd forintos úgynevezett konszolidációs tételt sem, amit a MÁV, a BKV vesztesége és az állami garanciák beváltása nyomán keletkezhet.
A konszolidálandó tételt elemezve Oszkó Péter elmondta: a meglévő adósságállomány jóval több, mint 100 milliárd forint, "hogy ebből az adósságállományból kell-e, s ha igen akkor mennyit kell 2010-ben konszolidálni, arról érdemes vitatkozni. A PM szerint a korábbi években felhalmozott adósságot nem szabad feltétel nélkül konszolidálni, csak a működés átalakításának programja után kerülhet erre sor, s ez érvényes az egészségügyre, a kórházakra is".
A pénzügyminiszter nem érti azt a 80-100 milliárdos tételt sem, amely a 2009. évi költségvetési hiány 2010-re való áttolásában ölt testet. "Ilyen állítást az tesz, aki nem ismeri az Európai Uniós elszámolási szabályokat, a szabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy az adott évben, azaz 2009-ben az állam számára teljesített szolgáltatást a következő évben, azaz 2010-ben számolják el."
Ugyanakkor a valós kockázatot jelzi az a 40 milliárdos tétel, amelyet a kiadvány az ingatlanadó elmaradása miatt sorolt fel – közölte Oszkó Péter, hozzátéve, hogy "a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázata, hogy a következő kormány mit fog csinálni". Ettől eltekintve a jövő évi költségvetés, a beterjesztett 3,8 százalékos államháztartási hiánnyal, teljesíthető, szögezte le Oszkó Péter pénzügyminiszter.
