Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Különösebb csinnadratta nélkül áprilistól meglepő kedvezményt kaptak azok a magánberuházók, köztük a panelházak felújítói, akik fejlesztésüket legfeljebb 75 százalékos arányban költségvetési vagy uniós támogatásból valósítják meg: mentesültek a kötelező közbeszerzési eljárás alól. Ez azt jelenti, hogy ezentúl évente több tízmilliárd forint közpénz úgy folyhat ki a lakótelepek energiafogyasztásának mérséklésére, hogy a kivitelezői szerződés végső értéke nem feltétlenül versenyben dől el. A panelek felújítását 2001 óta támogatja az állam és az önkormányzat egyharmad-egyharmad arányban, lakásonként legfeljebb 500-500 ezer forinttal. A jogszabály módosításának indoklása felér a közbeszerzés hiábavalóságának beismerésével, mondván: a tapasztalatok szerint „az eljárások lefolytatása gyakran aránytalan nehézségeket okoz, és nem szolgálja a támogatásban részesített célok hatékony megvalósítását”. A társasházak közös képviselői mégis újabb nehézségek elé néznek.
Az elmúlt években kialakult egy vállalkozói kör, amely a panelfelújításokra specializálódott. A 84 ezer építőipari cégből mindössze egy-két tucat olyan akadt, amely nyerni tudott az eddig kötelező közbeszerzési eljárásokon. Miután a beruházások egyik alapeleme a nyílászárók cseréje, szerte az országban nagyot domborítottak az olyan szakcégek, mint a Fenstherm Kft., a Premier Ablakrendszerek Kft. vagy a Fehér Ablak Kft. 2005 és 2008 között mindhárman megduplázták vagy másfélszeresére növelték az árbevételüket. Jól ment azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek önkormányzati megrendelésekre rendezkedtek be. A szocialista polgármester irányította Szombathelyen és a szabaddemokrata vezetésű Budaörsön sorra nyerte a 100 millió forintos nagyságrendű panelfelújításokat az EUComfort Kft., amelynek egyik tulajdonosa, Fejes Tibor az előző ciklusban SZDSZ-es képviselő volt a vasi megyeszékhelyen. Fejes ugyanakkor azt mondja, mindig kemény versenyben nyernek, és sok más településen is eredményesek. Megvan az udvari beszállítójuk más városoknak is, a fideszes Szolnokon a helyi Böjtös Bau és a Szoltisz Kft., a szocialista Miskolcon pedig az ugyancsak tősgyökeres Jánosik és Társai Kft., valamint az FK Raszter Zrt. a gyakori nyerő.
Különösen élesen vetődött fel a vállalkozás és az önkormányzat összefonódása Miskolcon, miután az FK Raszter volt a felújítója annak az épületnek, amelyben néhány héttel ezelőtt hárman is meghaltak egy tűzesetben. Bár könnyen lehet, hogy a szakértői vizsgálat kizárja majd, hogy az utólagos szigetelés elősegítette a lángok terjedését, a különböző szerepkörök egybeesése mégsem a lakók érdekeit szolgálja. Az önkormányzat ugyanis azzal a feltétellel támogatta az épületek pályázatait, hogy a közbeszerzést és a műszaki ellenőrzést – pénzért – a város ingatlangazdálkodó cégével, a MIK Zrt.-vel kell végeztetni, miközben az adott épület közös képviseletét is a MIK látta el. Ezzel meg is szűnt a tulajdonosi közösség kontrollja az épületen.
„A közbeszerzés nem feltétlenül olcsó és jó” – toldja meg a tanulságokat paradox módon éppen egy hivatalos, a szegedi önkormányzatnál állományban lévő közbeszerzési tanácsadó. Nagy Paulina lakóként is végigélte az egyik helyi panelfelújítást, amelynél nem elég, hogy a társasház kifizetett fél százalék tanácsadói díjat, majd hirdetményenként 120–150 ezer forintot a pályázat megjelentetéséért, utána kétszer még fel is jelentették a lakóközösséget, mondván, a műszaki tartalom meghatározásával korlátozta a versenyt, amiért a közbeszerzési döntőbizottság 1-1 millió forint bírságot szabott ki az ajánlatkérőre.
Elvileg ugyan nőtt a társasházak szabadsága, hiszen 2008 óta a pályázatokat már nem az önkormányzatok nyújtják be az államnak, hanem közvetlenül a lakóközösségek, szakértelem híján azonban nehéz élni a lehetőséggel. Éppen ezért nemcsak a kivitelezésre, hanem a panelpályázatok megírására is specializálódott egy vállalkozói kör. Budapesten például a 2008 decemberében kiosztott csaknem 800 millió forint támogatás több mint 60 százalékát olyan társasházak nyerték meg, amelyek a Panel Centrum Kft.-t bízták meg a tender benyújtásával. Márpedig az összefonódás nemcsak önkormányzati, hanem magánlebonyolítás esetén is felmerülhet. Ha ugyanis a pályázatíró ugyanaz, mint a kivitelezés megrendelője, a beruházás lebonyolítója, majd pedig az építkezés műszaki ellenőre, a lakóközösség hoppon maradhat, ha a pályázatíró összejátszik a kivitelezővel. Nem véletlenül akadt meg a szeme a piaci szereplőknek a Panel Centrum Kft. új tulajdonosán, a közép-amerikai Belize-ben bejegyzett Amala Invest Ltd.-n. A feltételezett partner, a kivitelezői körből ismert Fehérép és Fehér Ablak Kft. tulajdonosa, Sipos Péter cáfolta, hogy köze lenne a Panel Centrumhoz. Sőt, Sipos azt mondja, a panelházak számára kifejezetten hátrányos a közbeszerzési kötelezettség eltörlése, mert egy nyílt eljárás feltételeinek elsősorban a komolyabb cégek tudnak megfelelni. Az EUComfort Kft. tulajdonosa, Fejes Tibor is azzal érvelt a középvállalkozások mellett, hogy egyrészt megvan a tőkéjük az előfinanszírozásra, másrészt nem tűnnek el egyik napról a másikra, és a garanciális munkákat is elvégzik.
Hibák azonban eddig is voltak, „a minőség messze nincs összhangban a kifizetett támogatással” – fogalmazott a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke, Farkas Tamás a HVG-nek. A pályázatokat kezelő Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. csak 2008 óta kéri be az ellenőrzéskor a műszaki bizonyítványokat, és a tűzoltóság is csak tavaly óta kap lehetőséget arra, hogy a bizonylatok alapján megvizsgálja, a kivitelező által beépített szerkezetek megfelelnek-e a minimális tűzvédelmi követelményeknek. Miskolcon ugyanakkor még egyetlen társasház sem szánt pénzt arra – panaszolta a helyi tűzoltóság szóvivője, Bódi Zoltán alezredes a HVG-nek –, hogy az épületfelújítás a teljes körű tűzvédelmi korszerűsítésre is kiterjedjen.
Eddig a komplex energetikai beruházás sem dívott, a felújításoknak mindössze a harmada terjedt ki egyidejűleg a nyílászárók cseréjére, a hőszigetelésre és a fűtés korszerűsítésére. A félmegoldásnak sokszor szauna az eredménye, hiszen a szigetelés jobb lesz ugyan, ám ha a fűtés nem szabályozható, csupán annyit érnek el, hogy 4-5 fokkal melegebb lesz. Ez várható a székesfehérvári Mészöly Géza utcában is, ahol a lakók csupán azért nem aggódnak, mert jó a kapcsolatuk a helyi szolgáltatóval, a Széphő Zrt.-vel, amely kész az igényekhez igazítani a leadott hőmennyiséget.
Az augusztus elején kiírt újabb pályázat, a Klímabarát Otthon program azonban már honorálja a hatékonyabb energiagazdálkodást. Akár az 50 százalékot is meghaladhatja az állami támogatás, ha a korszerűsítésnek köszönhetően az épület energetikai minősítése a legmagasabb kategóriába kerül. Szigorúbban számoltatják el ugyanakkor a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, hiszen a támogatás forrása immár nem az állami költségvetés, hanem az a bevétel, amely az ország széndioxid-kibocsátási kvótájának eladásából származik. A társasházaknak azonban ehhez műszakilag az eddigieknél is magasabb színvonalon kell elkészíteniük a pályázatokat, miközben az idén már kivették a támogatható költségek közül az 5 százalékos lebonyolítói díjat.
SZABÓ YVETTE
