A politikus szerint az Otthon Start Program minden eddiginél nagyobb szabadságot ad a fejlesztőknek, akik emiatt teljesen figyelmen kívül hagyhatják az önkormányzati szabályokat.
„A választást azzal nyertük meg, hogy nem lesz több lakópark. (…) Sajnos polgármester úr megváltoztatta korábban elhangzott nézeteit” – írta képviselőtársainak kiküldött levelében Zábó Attila, Budapest III. kerületének DK-s alpolgármestere. A szintén DK-s Kiss László polgármesterről egyebek mellett azt állította, hogy az egyik projektről szóló értekezleten – amelyen többen is részt vettek – váratlanul kihívta a beruházót, hogy négyszemközt egyeztessen vele. Az érintett vállalkozó szerint felháborító, hogy belső politikai ellentétek miatt be akarják őt sározni, a kerület sajtóosztálya pedig közölte: csak udvariassági egyeztetés történt, ahol a polgármester azt jelezte, nem egységes a beruházással kapcsolatban a frakció.
A Fidesz–KDNP-nek korábban nem sok babért termett Budapesten, de vajon számíthat-e jobb eredményekre jövőre a választáson? Válhatnak-e csatatérkörzetekké a sokáig baloldali dominanciájúnak tartott lakótelepek? Milyen egyáltalán a „tipikus” budapesti panellakó? Mit remélhet tőle a Fidesz, az ellenzék, illetve Karácsony Gergely? A Republikon Intézet új felmérését elsőként a hvg360 ismerteti.
„Szemétdomb, szemétdomb az utca oldalán. A sok szemét ott hever az új kor hajnalán" – énekelte Illés Lajos a hetvenes évek elején az átalakuló Práter utca közepén. A Józsefváros egyik sugárútja azonban jóval több, mint szemétdomb: tanúja volt annak, ahogy felépül a város, ahogy igazi világvárossá érik, és ahogy lakói harcolnak érte.
Elkészült a budapesti lakótelepek listája is: a Havanna a legnépszerűbb, az óhegyi panelek a legolcsóbbak.
Hogyan lehet önszerveződő közösségeket létrehozni? Miként lehet elérni, hogy egy település vagy városrész lakosai a sarkukra álljanak? Van-e még panelidentitás? – kérdéseinkre Péterfi Ferenc közösségfejlesztő válaszol.
A lakótelep számára eddig egy cég vásárolta a gázt, amiért a jövőben már csak piaci áron tudna hozzájutni. Ezt viszont sem az önkormányzat, sem a lakók nem tudják megfizetni.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül tekintjük át, hogy a zenei előadók mennyire széles spektrumát ihlették meg a panelházak és a lakótelepi közösség.
A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.
A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.
A Földváry téri lakótelep szelektív hulladéktárolói csurig megteltek. Az esetet az állami kukaholding is vizsgálja.
Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.
Hogyan lehet csökkenteni a panelházak energiaszükségletét? Mennyit ér ma egy panel? Lehet modernizálni a lakótelepeket? Miért szeretjük, és miért utáljuk a panelépítészetet? És hogyan emlékszünk rá a filmekből, sorozatokból? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána új sorozatunkban, a Telepszemlében.
Visszahúzták a férfit a párkányról.
Nem tudni, hogy milyen megfontolásból hagyták ott Solymáron ezeket a szemre nem rossz állapotú szanitereket.
Teljesen elrozsdáltak az erkélyek üvegtábláit tartó fémkorlátok több utcában Pécsett, volt, ahol ki is zuhant az üveg az utcára.
Az ingatlanárak továbbra is folyamatos növekedésben vannak, innen löki majd még feljebb őket a vasárnap bejelentett 10 millió forintos szabad felhasználású hitel. Felújítandó lakást – vélhetően az építőipari anomáliák miatt – egyre kevesebben keresnek.
Többet hoztak a lesajnált panelek a konyhára, mint a téglalakások: az országban található több száz lakótelep között jó néhány akad, ahol több mint duplájára nőttek az átlagos négyzetméterárak, de az árnövekedési rangsor végén sem találni sok olyan helyszínt, ahol 40 százalék alatti a drágulás.
