Kgfb-számtan: az új, teljesítmény alapú rendszer nagy drágulást hozhat – példák

Nagy köbcenti, nagy lóerő. Eddig sem volt olcsó, eztán sem lesz az

AP

Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása.

A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot ad az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolni, hogy van szerződésünk?

„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de a szerződött ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelősségük – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészletet legkésőbb március 1-jéig befizessék, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét.”

A szakember a következőt tanácsolja azoknak, akik még nem kaptak csekket. „A határidő közeledtével jobb, ha mielőbb utánajárnak, hogy mi okozza a számla elmaradását. Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyet intézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek a biztosításkötés helyén érdemes utánanézni. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata.”

A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolni kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas. Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre lehet számítani!

Az idei kampány éles árversenyt és minden korábbinál alacsonyabb díjakat eredményezett. Több jel is arra utal azonban, hogy az átlagdíjak az idei periódusban elérték a mélypontot: a tovább zsugorodó díjak miatti eredménykiesést a biztosítók minden valószínűség szerint már csak a szolgáltatás színvonalának csökkentésével és szigorúbb kárelbírálással tudnák kompenzálni. Sőt már a jelenlegi díjszint sem feltétlenül szavatolja számukra a kívánatos pénzügyi eredményeket.

A díjemelési nyomás egyre nagyobb tehát a biztosítókon, ugyanakkor egyértelmű, jelentősebb tarifaemelést – az alkuszok által teremtett összehasonlíthatóság miatt – nem kockáztatnak meg. A díjszínvonal rendezéséhez viszont kapóra jöhet az a szabálymódosítás, amelynek értelmében az autó hengerűrtartalma helyett 2011-től a motor teljesítménye alapján kell majd a kötelező díját megállapítani. A teljesítmény alapú besorolás bevezetését az indokolta, hogy a motorok már egyre kisebb hengerűrtartalommal tudják ugyanazt a teljesítményt nyújtani, a nagyobb teljesítmény pedig – rendszerint – nagyobb veszéllyel, és így több kárral is jár.

A FBAMSZ tagjainak közvetítésével biztosított gépjárművek adatai alapján elvégzett összehasonlítás azt mutatja, hogy a gépkocsik több mind egyharmada kerül majd más kategóriába az új szisztéma alapján. Főleg az idősebb, dízel üzemű autók esetében várható kedvezőbb besorolás, ugyanakkor az újabb, sportosabb gépkocsik akár kettővel is magasabb díjkategóriába csúszhatnak át.

„Korai még azt latolgatni, hogy vajon az új besorolás mekkora díjváltozást eredményez – vélekedik Papp Lajos. „Az azonban biztosan látszik az adatokból, hogy a biztosítók mintegy egymillió gépjárművet fognak más kategóriába sorolni az év végével bevezetendő új rendszerben. Ez teljesen átrendezi majd a jelenlegi struktúrát: egy autó könnyen válhat az adott biztosítónál preferáltból 'megtűrtté'. Óhatatlanul erősödni fog tehát a váltási hajlandóság, ami az idei év végén akár a legutóbb tapasztaltnál is nagyobb mértékű átkötési hullámot fog generálni.”