„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A KSH szerdai adatsora szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben 0,1 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 0,2 százalékkal nőtt éves összevetésben, 2009 negyedik negyedévéhez képest pedig 0,9 százalékos volt a növekedés. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői a szerdai adatismertetés utáni kommentárjukban kiemelték, hogy a magyar gazdaság "a vártnál egy negyedévvel előbb" kikerült a recesszióból, tekintettel arra, hogy a felülvizsgált számok alapján már a tavalyi utolsó negyedben is növekedés volt.
A részletes GDP-adatsor még nem ismert, de az úgynevezett „nagyfrekvenciájú” − vagyis a szorosabb időközönként mért, szűkebb merítésű − adatok arra vallanak, hogy a magyarországi növekedést az exportorientált ágazatok húzták, a gazdaság többi szektora "még lemaradásban van" − vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői. A ház szerint a fogyasztás és a beruházási érték valószínűleg még csökkent, jóllehet a vállalati szektor raktárkészlet-visszatöltése komoly felhajtóerőt adhatott.
A JP Morgan szerint a magyarországi növekedés folytatódása szempontjából kedvező, hogy a német ipari termelés és a feldolgozóipari rendelésállomány legfrissebb adatai erőteljesek. A cég közölte: ha nem venné számításba az esetleges további magyarországi költségvetési szigorítás, valamint az euróövezeti piaci stressz kockázatait, hajlana arra, hogy javítsa a magyar gazdaságra érvényben tartott, fél százalékos idei egész évi növekedésről szóló előrejelzését.
A JP Morgan mindazonáltal már egy korábbi, Londonban nemrég kiadott elemzésében azt írta: az eddigi növekedési lemaradást okozó meredek költségvetési szigorítás kedvező oldalaként Magyarország "egyedülálló helyzetben" van abból a szempontból, hogy a növekedés beindulása után már nem lesz szüksége strukturális államháztartási deficitjének csökkentésére. Ezért Magyarország középtávú növekedési kilátásai "különösen jók", és 2011-ben eltűnik a magyar gazdaság eddigi növekedési hátránya a térségen belül.
Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a friss euróövezeti GDP-adatokról kiadott szerdai kommentárjában mindazonáltal úgy vélekedett, hogy azok "korántsem fényesek". A valutauniós gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben az előző három hónaphoz mérve átlagosan 0,2 százalékkal, éves összevetésben fél százalékkal nőtt.
A CEBR gyorselemzése szerint azonban több euróövezeti tagállam épphogy fel tud mutatni valamelyes növekedést, azt is csak a raktárkészlet-visszatöltésből és a költségvetési költekezésből eredő "átmeneti hatások" révén. Ennek alapján a ház megítélése szerint az euróövezeti kilábalás sem erőteljesnek, sem széles bázisúnak nem mondható. A CEBR londoni elemzői úgy vélik: mivel a raktárkészlet-feltöltés folyamata az év vége felé már lanyhulni fog, és az euróövezeti kormányok a valutauniós térséget sújtó bizalmi válság közepette rá lesznek kényszerítve költségvetési egyenlegeik kiegyensúlyozására, a kilábalás középtávon már "kevésbé tűnik biztosnak".
Az euróövezeti gazdaság várható középtávú teljesítményét más nagy londoni házak is szerénynek jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) − a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cége − májusra szóló legfrissebb világgazdasági prognózisában az idei év egészére legfeljebb 0,8 százalékos, és jövőre is csak 0,9 százalékos növekedést valószínűsített az euróövezetben.
