Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Pénzügyminisztérium csak az idén február 10-én szerzett tudomást a garanciavállalásról, amelynek a Malév könyveiben nem volt nyoma. A viszontgarancia az AirBridge-nek a Vnyesekonombank felé vállalt kötelezettségeire szólt. Az államra közvetlenül nem jelent terhet a garancia – emelte ki Oszkó Péter. „Megdöbbentünk”, amikor a Vnyesekonombank (VEB) tárgyalóküldöttségének tagja, Leonov Péter a viszontgaranciáról beszámolt – tette hozzá.
A pénzügyminiszter az ülés után az újságíróknak azt hangsúlyozta: tisztázatlan, hogy a vádak kivel szemben állnak fenn. A bizottsági ülésen az ügyvezető pénzügyminiszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a 32 millió eurós viszontgaranciánál nagyobb annak a garanciának az összege, amit a Malév magáncégként vállalt az orosz állami Vnyesekonombank felé.
A 32 millió eurót a február 26-án született magyar-orosz megállapodásban korlátozták ekkora összegre, azzal a kitétellel, hogy a kifizetést a Malév a bíróságon visszakövetelheti.
Az orosz bank a magyar jogszabályokba, a gazdasági társaságokról szóló törvénybe ütközően követelt meg viszontgaranciát a magyar légitársaságtól – magyarázta Oszkó Péter. A törvény alapján a viszontgarancia vállalása semmis. A Malév ebben az ügyben kedvezőbb helyzetben van, mert a garanciát a Vnyesekonombank akarja beváltani – fűzte hozzá Oszkó Péter.
Képviselői kérdésre az ügyvezető pénzügyminiszter elismerte, hogy sikertelen volt a Malév privatizációja, mert a befektető csődbe ment. Arra a fideszes képviselő által tett kijelentésre, hogy a 14 milliárd forint közteher felhalmozásának állami kiegyenlítése – amit az állami tőkeemelés tett lehetővé – tulajdonképpen a Malév vételára, szemben a privatizációval befolyt 200 millió forinttal. Oszkó Péter hangsúlyozta, hogy nem a volt tulajdonos, az AirBridge Zrt. kapott pénzt, hanem a tőkeemeléssel kiszorította a magyar állam a tulajdonost, ugyanakkor a közterhek megfizetésével ez a pénz visszakerült az állami költségvetésbe.
A Jobbik képviselője a Malév versenyelőnyét emlegette a Wizz Airrel szemben, a közterhek kiegyenlítése miatt. Oszkó Péter válaszában kiemelte, hogy az Európai Unió versenyjogszabálya megengedi az állami tulajdonú táraságok reorganizációjának támogatását. „Amit mi az elmúlt egy évben megtehettünk, az az aknamentesítés volt” – mondta Oszkó Péter. Megjegyezte, hogy a Malév helyzetének rendezése során számos nem várt nehézséggel kellett megküzdeni. A reorganizációs terv részleteinek kidolgozása már az új kormány feladata lesz.
A Malévnak mintegy 100 millió euró (mintegy 27 milliárd forint) adóssága van az orosz banknál. A Malév rendezéséről folyó magyar-orosz megbeszélések „kemény tárgyalási pontja” volt az, hogy az orosz bank állami garanciát akart a Malév hiteleire, amit nem kapott meg.
A Jobbik képviselője a bizottsági ülésen bejelentette be, hogy csütörtökön feljelentést tesznek az ügyben, Oszkó Péter erre reagálva közölte, hogy ezt a lépést a kormányzat már megtette.
