Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A kölni Institut der deutschen Wirtschaft Köln (IW) gazdaságkutató intézet igazgatója Michael Hüther a Handelsblatt online kiadásának adott interjúban kijelentette, hogy az egyes származékos befektetési eszközök pőre (fedezetlen) short-eladásaira elrendelt tilalom nemcsak arra enged következtetni, hogy az illetékeseknek fogalmuk sincs a témáról, vagy esetleg jobb belátásuk ellenére cselekedtek így, hanem még a német gazdaságnak is kárt okoznak vele.
Michael Hüther rámutatott, hogy a short-ügyletek növelik a piac likviditását, kiegyenlítik ezzel az áringadozásokat és csökkentik a "buborékok" kialakulásának és kipukkadásának a veszélyét. "Az ügylet esetleges rosszhiszemű, például bennfentes információkra alapozott alkalmazása pedig az értékpapír felügyelet hatáskörébe tartozik" – hangsúlyozta. Ezt a felügyeleti hatáskört azonban az új rendelkezés nem erősítette meg. Ehelyett a politika "a spekulánsok elleni hangulatkeltés tévútjára lépett, csak hogy a felelősségnek még az árnyéka se vetülhessen rá". A pénzpiacok reakciója ezzel teljes mértékben konzisztensnek bizonyult.
A berlini Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) gazdasági kutatóintézet elnöke, Klaus Zimmermann "belpolitikai hangoskodásnak" nevezte a dolgot, ami "hamar el fog csitulni". A Handlesblattnak adott interjúban Klaus Zimmermann elismerte, hogy a pőre short-ügyletek krízisidőszakban valóban alkalmasak pánikkeltésre és problémák krízishelyzetté súlyosbítására, de az ügyleteket csak nemzetközi méretekben lehetne eredményesen betiltani. A pőre short-ügyletek betiltása ezért nem egyéb olyan "politikai trükknél", amelynek célja a Parlament Merkel pártjára hangolása az uniós mentőcsomag és a pénzintézeti adó kérdésében.
