Támogatni kell a szakképzést és továbbképzést, elő kell segíteni a nemzetközi nagyvállalatok és a helyi beszállítók közötti jobb integrációt, lehetőség szerint be kell szüntetni a torzító hatású ösztönzők alkalmazását − hangsúlyozta Simor András a Brüsszeli Gazdasági Fórum című rendezvényen. Megítélése szerint miközben jelenleg egyes területeken − így az egészségügyi ellátásban − túl alacsony a költségvetési kiadások szintje, más területeken − például az általános kormányzati kiadások tekintetében − túlköltekezés mutatkozik Magyarországon.

Előadásában az MNB-elnök kitért arra, hogy a válság előtti években a magyar gazdaság növekedését egyre növekvő mértékben alapozták a külső finanszírozási forrásokra. A válság kitörésekor magas volt az államadósság, de ennél is nagyobb aggodalomra adott okot, hogy a növekedés − az államháztartási hiány felduzzadása ellenére − már a válság előtt is lanyha volt. A magas külföldi adósság és a gyenge növekedési várakozások következtében Magyarországot az elsők között érte 2008-ban a pénzügyi "bizalmi sokk".
 
Simor András szerint Magyarország kénytelen úgy törekedni a növekedésre, hogy eközben  külső egyenlege jobban közelítsen az egyensúlyi helyzethez. Ebből  az következik, hogy a növekedést az exportnak és a beruházásoknak kell vezérelniük − szögezte le. A háztartások megtakarításainak növekedniük kell, a hitel bővülésének lassúbbnak kell lennie, mint amilyen dinamika a válság előtt tapasztalható volt. Ez − a remélhetőleg a termelékenységhez kapcsolódó reálbér-növekedésnek és a prudensebb banki magatartásnak köszönhetően − mérsékeltebb fogyasztásbővüléshez fog vezetni. Így lehet stabilizálni, idővel pedig csökkenteni a háztartások eladósodottságát, ami nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott növekedési pályához − fejtette ki.