A forint erősödött, a hozamok csökkentek a miniszterelnöki bejelentések nyomán, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan fogadta a miniszterelnök bejelentéseit − mondta Barcza György. A K&H vezető elemzője szerint a tervezett takarékossági intézkedések a költségvetésben ma még meglévő 230 milliárd forintos kockázatot mérséklik, illetve pótolják az összeget.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Samu János, a Concorde elemzője: bár számításai szerint az államháztartásban idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő, közel 130 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani ahhoz, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos deficit. Jövőre pedig 1 százalékos kiigazításra van szükség ahhoz, hogy a konvergencia-programban fogalt 3 százalékos hiány megvalósuljon.

Mindkét elemző úgy látja, hogy a Bajnai-kormány által képzett stabilitási és kamatkockázati tartalékot nem szükséges felhasználni a jelzett 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához. Ugyanakkor az elemzők további részleteket szeretnének tudni a bank-, illetve a pénzügyi szektorra kivetett adóval kapcsolatban. Samu János, illetve a Concorde számításai szerint a profitra vetítve az új adó 32 százalék extraterhet jelent.

Barcza György szerint abból adódhat gond, ha a profitra vetítik ki az adót és az hat a bankok tőkeellátottságára, ami óvatosabb hitelezésre szoríthatja a pénzintézeteket. Samu János hiányolta a miniszterelnöki beszédből az állami vállalatok adósságátvállalására vonatkozó elképzeléseket, hiszen ezekről a Fidesz kormányzati pozícióba került vezetői már többször ejtettek szót. Megjegyezte, ennek hatása az államháztartási hiányra 2-3 százalék lehet.