Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Uniós források brüsszeli közlése szerint a tagországok állam- és kormányfői elfogadták a program valamennyi fő célkitűzését.
Az EU következő tízéves, átfogó gazdaságpolitikai stratégiája három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: az intelligens, a fenntartható, és az inkluzív – vagyis a foglalkoztatás magas szintjét biztosító – növekedésre.
Az új stratégia előrehaladását öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékelik majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés: a 20-64 évesek körében a jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatási szintet, az uniós bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, teljesíteni kell a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására kitűzött célokat, az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, továbbá 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.
Vértes András kiemelte: az EU, belső, tartalmi átalakulását kívánja felgyorsítani a programmal, míg a Stabilitási és Növekedési Paktum - amelynek modernizálásáról ugyancsak csütörtökön döntöttek - a stabilitást kívánja fenntartani. Az EU 2020 lesz a szervezet növekedési és szerkezetváltozási politikája - hangsúlyozta az elnök.
A kiemelt célkitűzésekről úgy vélekedett: ezek inkább szimbolikus célok, és nem önmagában ezek megvalósítása fogja az unió versenyképességét növelni, az ugyanakkor tény, hogy ez EU ezzel letette a voksát amellett, hogy a 2014-es költségvetésben sokkal nagyobb szerepet kapnak majd ezek az elemek. Vértes András szerint a döntő, hogy az EU 2020 mögé felépülő konkrét programok valóban az EU versenyképességét javítják-e, és megvalósul-e az egységes közös piac további erősítése.
További fontos kérdés, hogy valódi szolgáltatási és munkaerőpiaci verseny lesz-e vagy minden tagállam védi belső határait, valamint hogy lesznek-e olyan közös európai uniós projektek, amelyek egyesítik a különböző országok tudását és erejét az innovációban és a kutatás-fejlesztésben - vélekedett Vértes András. Emlékeztetett: 2010 végéig kell kidolgozni a részletes programokat.
Vértes András szerint az Európai Unió vezetőinek a program élére kell állniuk és el kell mélyíteniük az integrációt, mivel "ha mindenki a maga határait védi, és a maga versenyképtelen ágazatait védi szemben a közösen kialakítható versenyképességgel, akkor nem fogunk előre jutni". Ki kell alakítani a program mögé egy olyan intézményrendszert, amely segíti a végrehajtást – fűzte hozzá.
A megvalósítás sikerességétől függ, hogy az Európai Unió valódi politikai unió lesz-e vagy továbbra is csak 27 ország közössége – összegzett a GKI elnöke.
