„A magyar devizahitelesek véreznek a forintesés miatt” című írásában – a témával a tekintélyes lap hasábjain már többször foglalkozó − Bryant feleleveníti, hogy magyarországi lakossági-, és üzleti hitelek 70 százaléka deviza alapú, és ennek többségét a frankhitelek adják. Ezek nagy részét 160-170 forintos árfolyam mellett vették fel, de mostanra a forint rekordmélységbe csúszott, és egy svájci frank ára a 226 forintot is elérte.

A forint gyengülését nem csak a külső tényezők, így a frank erősödése okozza ­– írja Bryant. Nyomás belülről is érkezett: Orbán Viktor kedden megerősítette, hogy nem tart szükségesnek egy újabb IMF-hitelt. Az elemző megjegyzi, hogy az önkormányzati választások előtt nem várható változás a kormány hozzáállásában, holott a miniszterelnök éppen azzal tehetné a legtöbbet a devizahitelesek érdekében, ha kormánya megújítaná a megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Ez azonnal megnyugtatná a piacokat és csökkentené a magyar devizahitelesek törlesztőrészleteit.

Bryant idézi a Citigroup mai elemzői kommentárját, amely szerint a hiteleik törlesztésére nem képes ügyfelek aránya megkétszereződhet a következő hónapokban. A lakossági hitelek 20 százaléka áll jelenleg 30-90 napos késedelemben. A bankcsoport a jelenlegi, 8,1 százalékos nemfizetési arány megduplázódását sem tartja valószínűtlennek.