Jövőre az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul. A hazai gazdasági szereplők ugyan a korábbinál sokkal optimistábbak, a válságot túlélő cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állami kereslet alakulását, a túlzott méretű pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál – igaz négyévnyi visszaesés után már a szerény emelkedés is nagy változás –, az üzleti beruházások főleg néhány exportorientált céghez kapcsolódóak.

Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az építőipari termelés sokévi visszaesés után 4 százalék körüli ütemben növekszik. A kiskereskedelmi forgalom az idei 3 százalékos csökkenés után 1 százalék körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de 2011-ben a belföldi sem csökken tovább.

Az Új Széchenyi Terv révén 2011-ben fokozódhat a 2010-ben lefékezett EU-források beruházás-élénkítő hatása. Az üzleti beruházások számára a Széchenyi beruházási kártya némi forrásbővülés hozhat. Az EU-forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) áll a vállalkozások rendelkezésére. A külföldi beruházások (főleg a Mercedes, de az Audi és a GM Opel) hatására meghaladják az ideit, így a feldolgozóipari beruházások bővülése 10 százalék gyorsulhat, s összességében 4 százalék beruházás élénkülés várható (az idei 3 százalék visszaesés után).

A keresetek 2011. évi alakulása jelentősen függ a kormány által bejelentett „egykulcsos, családi adózás” tényleges tartalmától és ütemezésétől. A reálkeresetek várhatóan 3 százalék emelkednek (az 4 százalék után). A nyugdíjak csak az inflációt követik, s feltehetőleg a családtámogatások is csak megőrzik reálértéküket. A foglalkoztatás nem bővül. Így a reáljövedelem a reálbéreknél ismét kevésbé,körülbelül 1,5 százalékkal emelkedik. Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a vásárolt fogyasztás csak 1 százalékkal, a teljes lakossági fogyasztás 0,5 százalékkal emelkedik. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere), ezt a növekvő hiteltörlesztés mellett a hitelekhez való nehezebb hozzájutás és a bizonytalan jövő miatti takarékosság magyarázza. A bruttó megtakarítási ráta 5 százalékra nő, a nettó 5 százalék körüli értéken marad. A munkanélküliségi ráta a 2010. évi 11,5 százalékos átlagról 2011-re 11 százalékra megy le.

Idén a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg aktívuma a tavalyinál és korábban gondoltnál is kedvezőbben alakul. Jövőre a belföldi kereslet emelkedése következtében a külkereskedelmi aktívum mérséklődik, de a folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege – a növekvő EU-forrásoknak köszönhetően – tovább emelkedik. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009 végi 52 milliárdról 2011 végére 46 milliárd euróra csökkenhet.

A nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. Az árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lesz (hasonlóan az idei I. félévihez).