Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,6 százalékkal nőtt július és szeptember között az előző év azonos időszakához viszonyítva, kiigazítás nélkül és a naptári hatás kiszűrésével egyaránt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a GDP, ez duplája az április és június között mért értéknek.
Bár – ahogy arra a KSH közleményében felhívta a figyelmet – a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek, az első számok alapvetően kellemes meglepetést okoztak. Az elemzők ugyanis ennél kisebb mértékű növekedésre számítottak: az előző negyedévben mért 1 százalékos éves szintű bővülés után ezúttal 1,2 százalék volt a prognózis.
Az adat különösen annak fényében jó hír, hogy mai európai GDP-dömping igen rosszul indult: reggel a német és a francia statisztikai hivatal is a várakozásoktól elmaradó számokat tett közzé. A kontinens legnagyobb gazdasága negyedéves összevetésben 0,7 százalékkal bővült az előző három hónapban mért 2,2 százalékos gyarapodással, s a 0,8 százalékos konszenzussal szemben, míg az eurózóna "ezüstérmese" mindössze 0,4 százalékos javulást tudott felmutatni a várt 0,5 százalék helyett.
