Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Tárki tavaly májusban, nem sokkal az országgyűlési választások után konferenciát szervezett a World Value Survey magyar felmérési eredményeinek, illetve a gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételeit feltáró kutatás eredményeinek megvitatására. Itt többek között Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora is előadást tartott a magyar társadalom értékrendszere és a gazdasági reformok összefüggéseiről. Az előadásnak számos tanulsága van a ma bejelentett kormányintézkedések és a kormány háromnegyed évnyi tevékenységének ismeretében.
Chikán professzor többek között kifejtette, hogy a gazdasági helyzetünket az öröklött elemek (a társadalomba beágyazódott korrupció, a koraszülött jóléti állam) ugyanúgy befolyásolták, mint a gazdaságpolitikai hibák vagy a világgazdasági válság. Egy új kormány ígéreteket elsősorban a gazdaságpolitikára tehet, de arra sem túl sokat, mert elég szűk a mozgástere. A türelem alapvető, mert az eredmények csak lassan jönnek majd. A bizalomhiány feloldásához ez nagyon fontos volna.
A választások előtt általában víziókat vázolnak fel a politikusok, utána aztán jön az aprómunka. Most azonban – vélekedett a BCE tanára – apró lépésekkel már nem lehet eredményt elérni, az egész intézményi rendszer reformja alapfeltétel. Továbbá a növekedés és az egyensúly harmóniájának előállítása is igen fontos feladat.
A szükséges gazdaságpolitika sarokpontjairól is kifejtette véleményét. Chikán professzor szerint a foglalkoztatás az archimédeszi pont. Nagyobb foglalkoztatás mellett a kormánynak sokkal jobbak a fejlesztési lehetőségei és a társadalom is kiegyensúlyozottabb. A második pont a közszféra átalakítása. Az üzleti világ legtöbb baja is innen, a rossz minőségű közigazgatásból és közszolgáltatásokból származik. Továbbá harmonizálni kell az iparpolitikát és a versenyt, hiszen el kell dönteni, melyiknek milyen legyen a súlya, az állam vagy a piac mekkora befolyással lehet. Be kellene épülnünk a világgazdaságba is, de ezen a területen elég kevés sikerünk van. A jó külgazdasághoz jó külpolitikai stratégia is kéne. Nagyon fontos volna végre a romák integrációjának is nekilátni. Meg kellene erősíteni az innovációt is, mert ha egy országnak nincsenek exportképes innovatív termékei, akkor azt „elviszi az ördög”. Végül a kis- és középvállalatokkal is kezdeni kell valamit, mert a foglalkoztatás, a szociális szempontok, az innováció vagy a GDP-termelés miatt is rendkívül fontosak.
Fel kellene lépni a korrupció ellen, s ha mélyek a gyökerei, akkor mélyre kellene ásni. Ez nem aktuálpolitikai kérdés, mert annál sokkal régebbi eredetű. Amíg a pártfinanszírozás rendszerét nem változtatják meg, addig nem hiszi, hogy valaki is komolyan szembe akar nézni a korrupcióval – fejtette ki a professzor.
Fel kellene oldani a szakmai és a politikai elit diszharmóniáját is. Eleddig ugyanis a rövid távú politikai érdekek mindig keresztbe tettek a hosszú távú gazdasági megfontolásoknak. A bizalom kialakulásáért ezen a területen is sokat lehetne tenni. Kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai reformok támogatásának megszerzéséhez olyan értékekre kellene építeni, amelyek vannak. Korában ugyanis – így a rendszerváltás idején is – olyan értékszerkezetet tételeztek fel Magyarországon, amely nem létezett, azaz a gazdaságpolitika alakítói rossz céltáblára lőttek.
A bizalom szerepe rendkívüli az eredményességben. Ne ígérjünk sokat, és ne várjunk sokat! Lassú lesz a kilábalás. A válság legalább annyira kormányzati, mint piaci kudarc. Hosszú, türelmes, értékalapú politizálására van szükség, a népet nem lehet leváltani, az értékrendet nem lehet rendeletekkel szabályozni – foglalta össze mondanivalóját Chikán Attila tavaly májusi, de máig nagyon aktuális előadásában.
