Nem minősülnek közérdekű adatnak, avagy közérdekből nyilvános adatnak a Stabilitás Pénztárszövetség "Maradok" kampányára fordított reklámköltések. Jóri András adatvédelmi biztos ugyanakkor nem látja akadályát, hogy az egyes magánnyugdíjpénztárak nyilvános éves beszámolóiban is szereplő reklámköltségeket a kasszák közreadják.

Jóri András újságírói beadvány kapcsán vizsgálta a pénztárszövetség "Maradok" kampányára fordított reklámköltések nyilvánosságát - ismerteti az ombudsman közleménye. A biztos megállapította, hogy az  egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet, mint amilyen a  Stabilitás Pénztárszövetség, törvényben ráruházott közfeladat hiányában nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, a rá vonatkozó adatok tehát nem minősülnek közérdekű adatnak. 

Az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezetek gazdálkodásának szabályait az egyesülési jogról és a számvitelről szóló törvény tartalmazza. E jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely a Stabilitás Pénztárszövetséget egyes adatok nyilvánosságra hozatalára kötelezné. A kampányra fordított reklámköltések tehát nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak sem. 

Mivel az adatvédelmi törvény szerint az adatvédelmi biztos hatásköre a személyes adatok védelmével, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságával összefüggő ügyekre terjed ki, a Stabilitás Pénztárszövetség kampányára vonatkozóan a biztosnak nincs hatásköre - mutat rá a közlemény.

A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény ugyanakkor nevesíti az egyes pénztárak működési költségeit, illetve a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé tevő mutatókat, mint nyilvánosságra hozandó adatokat. A működésre fordított összegek jogszerű felhasználását pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrizheti. 

E törvény ugyan nem részletezi, hogy mit kell működési költség alatt érteni, illetve azt sem, hogy a működési költségeket milyen részletezettségben kell nyilvánosságra hozni, azonban a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírja a pénztárak éves pénztári beszámolójának részletes, kategóriák - ilyen a marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség - szerinti tagolását, és a beszámoló, valamint a mérleg- és az eredménykimutatás közzétételét. A biztos erre tekintettel nem látja akadályát annak, hogy az egyes pénztáraktól akár a működési költség kategóriákra, és azok további tagolására vonatkozóan is felvilágosítást lehessen kérni.

Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke február elején, a szervezet sajtótájékoztatóján a reklámköltségek összegét firtató kérdésre reagálva azt mondta: egy kampányuk volt, amit októberben indították, amikor még arról volt szó, hogy hosszabb idő lesz a nyilatkozatok megtételére. Kijelentette: nem közpénzekről van szó, nem a tagi megtakarításokból, hanem az elkülönített működési tartalékból fedezték a költségeket, amiről a tagokkal kell elszámolniuk. Megjegyezte: a kampány töredékébe került annak, mint a miniszterelnök és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által hárommillió példányban a pénztártagoknak elküldött levelek.