Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nem érti Orbán Viktor indokát a volt adóügyi biztos, hogy miért nem akar csatlakozni az uniós versenyképességi paktumhoz. Kovács László a Klubrádió Szabad sáv című műsorában arról beszélt, hogy a miniszterelnök nem tud különbséget tenni adókulcs és adóalap között.
Emlékeztetett: Orbán Viktor azt mondta, az adóharmonizáció miatt nem akar Magyarország csatlakozni a paktumhoz, mert hazánk versenyképességének az alacsony társasági adókulcs a garanciája. Kovács László azonban felhívta a figyelmet, hogy a megállapodásban nincs szó az adókulcsok egységesítéséről. Arról van szó, hogy a társasági adóalap kiszámítását kellene egységessé tenni a 27 tagállamban.
Elmondta: az adóalap-harmonizáció az unióban azt jelenti, hogy egységes elvekkel határoznák meg, a vállalkozások milyen költségeket számolhatnak el. Példaként említette, hogy míg az Egyesült Államokban 50 adókulcs van, ám az adóalap, amire a kulcs épül, az ugyanaz, az EU-ban 27 féle kulcs és 27 féle adóalap-számítás van. Ám ha egy magyar közepes vállalat például Szlovákiában vagy Németországban kezd gazdasági tevékenységbe, akkor az adóalapját az ottani szabályok alapján kell kiszámítani, így lehet, hogy valahol nyereséges, valahol veszteséges lesz. Így azonban nem lehet konszolidálni a nyereséget és a veszteséget.
Kovács László sikernek nevezte, hogy a magyar soros elnökség idején hat olyan jogszabálytervezetet hoztak össze, melyek az euróövezet megvédését és a tagállamok jogi összehangoltságát készíti elő.
