Másodszor is társadalmi egyeztetésre bocsátja a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a hungarikum törvényt, mert olyan sok észrevétel érkezett a törvénytervezethez - közölte a szaktárca.

Az első, január 10-én lezárult vita eredményeként 48 szakmai szervezet, magánszemély és állami szervezet véleményezte mintegy 200 oldal terjedelemben a tervezetet. A megfogalmazott felvetések többségét beépítették a készülő törvénybe. A javaslatok alapján, kikerült a tervezetből a nemzeti kincs meghatározás, a hungarikum fogalmát pedig a korábbinál jóval részletesebben és precízebben, míg a nemzeti érték fogalmát általánosabban határozták meg a javaslattevők. A tervek szerint a kereskedelemben megjelenő védett termékek hungarikum tanúsító védjegyet kapnak majd. A jövőben ilyen védjegyet csak azok a termékek viselhetnek, amelyek szerepelnek a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményében.

A tervezet definíciója szerint a hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást. Ezt az értéket a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB)határozza majd meg. A hungarikumok a magyar nemzeti örökség megőrzendő és egyedülálló részét képezik, öregbítik a magyarság megbecsülését szerte a világon.

Az elképzelések szerint a hungarikum cím elérésének első lépéseként a települések fakultatívan vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, a rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak nyilvánított magyar értékek gyűjteményéből áll majd a hungarikumok nemzeti gyűjteménye.

A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban fogják nyilvántartani. A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a HNB állapítja meg. 

A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek, vagyis cégek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.

A tervezet értelmében a Hungarikum Nemzeti Bizottság független szakmai testület, amelynek tudományosan megalapozott tevékenysége eredményeként jöhet létre a magyar értéktár, és ezen belül a hungarikumok nemzeti gyűjteménye. A 13 fős bizottságba tagot delegál az Országgyűlés, a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszter, tovább a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a szabadalmi hivatal, valamint a határon túli szervezetek - tartalmazza a közlemény.