Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Kellemetlen meglepetést okozott a márciusi magyar inflációs adat. Bár szakértők számítottak rá, hogy a februári 4,1 százalékról tovább emelkedik a ráta, a Bloomberg 13 elemző megkérdezésével összeállított konszenzusa mindössze 4,2 százalék volt, a tényadat azonban négyszer nagyobb mértékű növekedést mutatott. Amióta a 2009. júliusi áfaemelés hatása kiárazódott a rátából, mindössze egyszer, tavaly decemberben mértek ennél nagyobb mértékű drágulást. Havi összevetésben 1,1 százalékkal emelkedtek az árak, ez pedig 14 hónapja a legmagasabb érték.
Az inflációs adat közlését követően a szakértők ismét kiemelték, hogy a magas rátát elsősorban a jelentős volatilitást mutató élelmiszer és energiaárak emelkedése okozta. Az élelmiszerek havi szinten 1,5 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 29,6 százalékkal, a liszt 10,5 százalékkal, a péksütemények 4,5 százalékkal, a kenyér pedig ára 3,6 százalékkal növekedett. A háztartási energia szintén átlag felett, 1,5 százalékkal drágult, ezen belül az elektromos energia ára 4,0 százalékkal nőtt, az üzemanyagárak pedig 3,4 százalékkal ugrottak meg.
Az részletes elemzői vélemények az Ecoline.hu cikkében olvashatók.
Nem lesz kamatvágás
Abban szinte mindenki egyetért, hogy a keddi adatot követően egy időre ismét lemondhatunk a jegybanki alapkamat csökkentésértől. A legoptimistábban Barta György, a CIB közgazdásza nyilatkozott, aki szerint az év végén ugyan elképzelhető némi lazítás a monetáris feltételekben, egyelőre azonban inkább a kamatcsökkentés elleni érvek vannak túlsúlyban.
Suppan Gergely szerint magas idei bázis miatt az infláció a jövő év második felében elérheti a 3 százalékos inflációs célt, ehhez azonban huzamosabb ideig az alapkamat 6 százalékon tartása lehet szükséges. A legutóbbi inflációs jelentés alapján nagyon úgy fest, hogy ezt az álláspontot képviseli a Magyar Nemzeti Bank is, ami szintén az alapkamat szinten tartását valószínűsíti.
Orosz Dániel szerint ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy további szigorításra kényszerül az MNB. A szakember úgy fogalmazott, hogy rövidtávon biztosan parkoló-pályán marad minden monetáris lazításra vonatkozó javaslat, egy pesszimista forgatókönyv esetén azonban a kamatemelési ciklus folytatása sem elképzelhetetlen.
Hasonló álláspontra helyezkedtek a HSBC szakértői is, a brit banknál ugyanakkor kiemelték, hogy míg a maginfláció megugrása további szigorítást indokolna, addig a gyenge belső kereslet inkább a lazítás mellett szól, ezért a jegybank feltehetőleg kivár a következő hónapokban.
Régiós inflációs csokor
A héten a régiós makronaptárban egyébként egyértelműen az inflációs hírek dominálnak, a hazai jelentés mellett hétfőn Csehországban és Romániában, kedden – a magyar jelentéssel egy időben – Szerbiában közölték az adatokat, míg szerdán Lengyelországból, csütörtökön Horvátországból, pénteken Szlovákiából érkeznek meg a márciusi számok.
A hét első napján Csehországból a vártnak megfelelő inflációs adat érkezett, Romániában azonban a prognosztizált 7,8 százalékos helyett 8 százalékos rátát regisztráltak. Hasonlóan a magyar és a román jelentéshez kellemetlen meglepetést okozott a fogyasztói árak alakulása Szerbiában is: déli szomszédunknál már 14,1 százaléknál jár a mutató, ez pedig a februárinál másfél, a piaci konszenzusnál pedig 1 százalékponttal magasabb.
