Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
„Úgy gondoljuk, hogy a munkanélküliséget kell a jelenlegi politikai vita középpontjába állítani” - mondta Pier Carlo Padoan, az OECD vezető közgazdásza és vezérigazgató-helyettese szerdán, április 20-án, amikor Brüsszelben bemutatta a szervezet legutóbbi, munkanélküliségről készített jelentését. „A mély recesszió idején a munkanélküliség hatása súlyos és hosszan tartó” - mondta Padoan.
Korábbi recessziós időszakokat vizsgálva az OECD arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági tevékenység újraindulása után körülbelül két évnek kell eltelnie, mire a munkaerőpiac is elkezd magához térni. Az OECD jelentése több ajánlást is tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy az egyes kormányok hogyan teremthetnek olyan feltételeket, amelyek a munkaerőpiaci növekedést segíthetik, miközben Európa kilábal a válságból: „Több ajánlásunk is van mind a kiadási, mind a bevételi oldalt nézve, hogy a legjobban lehessen kihasználni a szűkös erőforrásokat, és hogy a fiskális konszolidációt növekedés-baráttá tegyük” - mondta Padoan az OECD-jelentésről.
A közgazdász szerint fontos, hogy a kormányok a munkára kivetett adó helyett inkább más forrásokból próbálják emelni a bevételüket. Példaként említette a szén-dioxid kibocsátásra kivetendő adót, amelynek szerinte kevesebb negatív hatása lenne a foglalkoztatásra nézve.
Az OECD jelentése az Európai Bizottság álláspontját támogatja, miszerint a kormányoknak meg kell reformálnia a munkajogi törvényeiket aszerint, hogy ne legyen különbség az állandó és az alkalmi munkaszerződések szerint dolgozók jogai között. „Meg kell vizsgálnunk, hogy mekkora a szakadék az állandó és az alkalmi szerződéssel dolgozók munkajoga között, az általános javaslatunk az, hogy ezt a szakadékot csökkenteni kell” - mondta Padoan ezzel kapcsolatban.
Padoan elmagyarázta, hogy az egyes konkrét csoportok, például a fiatalok foglalkoztatását célzott intézkedésekkel lehetne előmozdítani. Ezek az intézkedések lehetnek egyrészt a munkaadóknak felkínált fiskális ösztönzők, vagy egy bizonyos életkor alatti munkavállalóknak kínált csökkentett minimálbér.
Az OECD jelentésére válaszolva az Európai Bizottság szóvivője az EurActivnak elmondta, a Bizottság teljes mértékben támogatja az OECD elemzését. „A munkanélküliség az EU elsőszámú gondja a gazdasági és szociális kérdések között” - mondta Cristina Arigho, a Bizottság szóvivője. „A fiatalok munkanélküliségének kezelése különösen sürgető. A válság a fiatalabb generációt sújtotta a leginkább, egyes országokban a fiatalok munkanélküliségi rátája 40 százalék fölé is emelkedett.”
A BusinessEurope, a magánszektor munkáltatóit képviselő szervezet kimutatásai szerint bár 2005 és 2008 között 11 millió új munkahelyet teremtettek az Európai Unióban, ezeknek a munkahelyeknek körülbelül a fele a gazdasági és pénzügyi válság miatt meg is szűnt. A munkáltatói szövetség szerint a legtöbb munkahely a válság alatt épp azokban az országokban szűnt meg, amelyek a legnagyobb makrogazdasági és versenyképességi egyenlőtlenségekkel rendelkeztek már a válság előtt is. A BusinessEurope 2011 tavaszán készített előrejelzésében azonban már azt írja, hogy egymillió új munkahely jön létre azt idén Európa-szerte.
A szervezet azonban úgy jósolja, hogy az új munkahelyek többsége azokban az országokban fog létrejönni, amelyek erősebb versenyhelyzetben voltak a válság előtt, és ahol a munkaerő-piac nagyobb szintű rugalmasságot mutatott. Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia és Svédország tartozik ezek közé, itt várható a legnagyobb fellendülés, míg Magyarországon a kormány által tervezett egymillió új munkahely teremtése ezen adatok szerint egyelőre eltolódik.
