A gazdasági bölcsek tanácsának nevezett testület jelentését a csütörtöki német újságok hozták nyilvánosságra. Ebben a szakértők a korábban elhatározott 67 éves nyugdíjkorhatár bevezetését nem csupán kényszerítőnek nevezték,  de rámutattak, hogy még ez sem elegendő. Érvelésük szerint 2045-re 68, 2060-ra pedig 69 éves nyugdíjkorhatárra lesz szükség. Az indoklás szerint csakis így lehet a demográfiai változások súlyos következményeit mérsékelni.

A korábbi, ugyancsak Merkel kancellár vezette konzervatív-szociáldemokrata kormány a 67 éves nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetésében állapodott meg. A kormányhatározat szerint ezt 2012-től 2029-ig kell bevezetni. A lassú ütem ellenére a társadalmi viták meglehetősen élénkek, az immár ellenzékben lévő szociáldemokrata párt már ki is hátrált  a határozat mögül, indítványozva a bevezetés későbbre halasztását.

A szakértők ugyanakkor  a lakosság gyors ütemű elöregedésére hivatkozva óvtak minden fajta halasztástól. Arra figyelmeztettek, hogy ellenkező esetben az államadósság drámai növekedése fenyeget.

Az öt gazdasági "bölcs" a 68, illetve a 69 éves nyugdíjkorhatárt indítványozva úgy értékelte, hogy ellenkező esetben a szociális rendszer finanszírozhatatlanná válik. Úgy vélik, hogy a 67 éves korhatár ebből a szempontból csak az első lépcsőt jelentheti.

A szakértői tanács – mint a jelentésből kitűnt – igyekezett sajátos derűlátást  is sugallni: azt hangoztatta, hogy a demográfiai változásoktól nem kell tartani, azok kezelhetők. Azt pedig különösen jó hírnek nevezte, hogy az emberek egészségesebbek lettek, és tovább élnek.

A gazdasági következményeket ugyanakkor nem lehet lebecsülni - figyelmeztetett a testület, utalva arra: ha az emberek tovább élnek, és a fiatal munkavállalókkal  szemben egyre több nyugdíjas áll, az túl nagy terhet ró a szociális rendszerre, a betegbiztosításra és mindenekelőtt a nyugdíjrendszerre. A bizottság úgy értékelte: a nyugdíjbiztosítás és a törvényes betegbiztosítás már ma is jelentős mértékben felelős a költségvetési deficitért.