A 2011. évi költségvetés módosításával a részesedés-vásárlás az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt, ezért módosítani szükséges a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat szerint a központi költségvetés ez évi kiadási előirányzata 489, 5 milliárd forinttal 14.337,2 milliárd forintra, a hiány pedig 1.184,3 milliárd forintra nő.

A részesedés-vásárlás az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt, az Európai Unió statisztikai módszertana alapján azonban nem rontja a maastrichti hiánymutatót.

A módosítás szerint az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az állam nevében és javára a Mol által kibocsátott 22.179.488 darab "A" sorozatú, ezer forint névértékű részvényt vásároljon. A részvényvásárlásra irányuló kifizetés összege nem haladhatja meg az 1,880 milliárd eurót. A kiadásként elszámolt összeg azonban a devizaárfolyam-változás következtében eltérhet az előirányzattól.

A részvénycsomag vételára euróban van meghatározva, amelynek költségvetési kiadásként forintban megjelenő összege a vételár fizetésének napján érvényes árfolyam ismeretének hiányában előre nem határozható meg. Ezért nevesíti a törvény devizában a  kifizetésről szóló felhatalmazást, és ad felhatalmazást az árfolyamhatás mértékéig a kiadási előirányzat túllépésére.

A részvények felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) látja el. A vagyonkezelő a részesedés megszerzéséről szóló szerződésben foglalt fizetési kötelezettség teljesítése érdekében pénzügyi intézménynél euró-alapú bankszámlát nyithat, amely kizárólag a részesedés vételárának megfizetését szolgálhatja. A bankszámlát a részesedés megszerzéséről szóló szerződés teljesítését követően meg kell szüntetni.

Az általános indoklás szerint a Szurgutnyeftyegaznál lévő Mol-részesedés megvásárlása több szempontból is fontos Magyarország számára, mivel gyarapítja a nemzeti vagyont, hozzájárul az energiabiztonság növekedéséhez, az orosz tulajdonlással kapcsolatos konfliktus megszűnésével elhárul az orosz-magyar kapcsolatok dinamikus fejlődésének egyik akadálya. A törvényjavaslat a kihirdetést követő napon lép hatályba, a kormány a javaslat sürgős kihirdetését is indítványozta.