A MÁV minden teljesítménymutatója romlott 2002 és 2010 között - állapította meg a Magyar Államvasutak (MÁV) jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető okokat vizsgáló bizottság. Ennek megállapításait Manninger Jenő, a bizottság elnöke ismertette az Országgyűlésben szerda hajnalban. A bizottság jelentésén alapuló határozati javaslat expozéjában a képviselő elmondta, a mutatók romlásának elsődleges oka, hogy az állam nem fizette ki a megrendelt szolgáltatást, és az árkiegészítési rendszer is hibás.

A politikai döntések, a kiszervezések, a változó utazási igényekhez nem kellő alkalmazkodás és a rossz szerkezetátalakítás, ás a Máv Cargo eladása szintén hozzájárult ehhez a teljesítményhez - tette hozzá. Kifejtette, hogy a vasúti forgalom 30 százalékkal csökkent, 3,5 szeresére nőtt a késő vonatok száma, a pályafenntartás összege töredéke volt a 2002-es összegnek, az általános költségek pedig növekedtek, a hitelállomány meghaladja a 200 milliárd forintot. Hangsúlyozta, hogy szükséges lenne további vizsgálatokra, például a társaságok elidegenítésével kapcsolatban.

A bizottság javaslatokat is tett, úgy foglaltak állást, hogy megfelelő szabályozási környezetet kell kialakítani, a legtöbb pénzt a pályafelújításra kell költeni, vizsgálni kell a kiszervezéseket, a beszerzéseket, valamint a Máv Cargo eladását is - mondta a képviselő.

Minden kormánynak beletört a bicskája

A Fideszes Kupcsok Lajos szerint állandóak és visszatérőek azok az okok, amelyek miatt a MÁV ebbe a helyzetbe került. Az árbevétel stagnál, a személyi- és anyagi jellegű kiadások nőttek, és elmaradtak az infrastruktúra-fejlesztések. Nőttek az utaspanaszok, elsősorban a késő vonatok miatt, de sokan panaszkodtak az utastájékoztatásra, a biztonságra és a kártérítésekre. A képviselő is kiemelte, hogy pályafenntartásra kevés pénzt fordítottak, az adósságállomány pedig meredeken növekedett, csak a kamatkiadás 70 milliárd forint. Elmondása szerint az államra jelentős feladatok hárulnak, ezeket azonnal meg kell kezdeni, hogy a hatások legkésőbb 5 év múlva látszódjanak. Úgy vélte, átláthatóvá kell tenni a finanszírozást és a működést, és nem érhet véget a MÁV átvilágítása sem.

Göndör István (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy minden kormány tett kísérletet a MÁV átszervezésére, mert látni lehetett, hogy problémák vannak, de kormányhatározatokon túl nem történt semmi. A mai napig nincs rend számos területen, de a vizsgált időszakban a menedzsment kísérletet tett arra, hogy a nagy társaságból olyan alakuljon ki, amely képes a piaci körülmények között megélni - mondta. A képviselő egyetértett azzal, hogy a szolgáltatás színvonalában látványos romlás következett be, és valahogy vissza kell nyerni az utazók bizalmát. Göndör István sarkaltosnak nevezte az ingatlanok kérdését, mint mondta, soha nem tisztázták, hogy mi a MÁV tartalma. Hatalmas ingatlanvagyona van a cégnek, amely egy részét el lehet adni, ez élénkítené a gazdaságot - vélekedett. Göndör szerint a MÁV még nincs túl a portfoliótisztításon.

A KDNP-s Spaller Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiszervezett cégek szokszor nem kommunikáltak egymással, az volt a filozófia, hogy a cégek egymást jobb működésre ösztökéljék, de ez nem így működött. Olyan monopóliumok jöttek létre, amelyek gátak nélkül emelhettek árat - mondta. Szerinte a MÁV kevés pénzt kapott, és ezt sem tudta hatékonyan felhasználni, az állam rossz gazda volt, nem volt koncepciója, és amortizálta saját tulajdonát, anyagilag és erkölcsileg is - mondta. Úgy vélte, a jelentéssel meg kell húzni egy vonalat, el kell számolni a múlttal, és a jövővel kell foglalkozni, mert a MÁV-ban van fejlődési lehetőség.

Gyenge minisztérium, jogszabályi háttér

A Jobbikos Korondi Miklós szerint korlátozott információra támaszkodva tudott a bizottság következtetéseket levonni, a feltett kérdésekre pedig a MÁV sokszor több hét elteltével válaszolt csak. Azt mondta, a vizsgált időszakban a MÁV ugyanazon a pályán futott, mint az ország, a cég sorsát befolyásolta, hogy nem volt gazdája, a tulajdonosi jogkört gyakorló minisztérium gyenge volt, ez a fő oka annak, hogy a MÁV most ebben a helyzetben van. Feltette a kérdést, hogy hol van a miniszterek felelőssége.

Jávor Benedek (LMP) szerint meg kell vizsgálni a finanszírozói és jogszabályi hátteret is, amelyben a MÁV működött, mert ez alapvetően meghatározta a cég működését. Ilyen a pályahasználati díjak kérdése, amellyel tartósan torz versenyhelyzetet teremtettek a közúti árufuvarozással szemben. A ki nem fizetett közszolgáltatás, és a jegyár-kiegészítés nem megfelelő módja csak tetézte a problémákat - közölte.

Az LMP több ajánlást is megfogalmazott, szerintük elkerülhetetlen a vasúti és közúti úthasználati díjak harmonizálása, a MÁV menetrendi struktúrájának átalakítása és a szervezeti struktúra áttekintése.