A parlamenti előterjesztés a svájci frankot 180 forinton, az eurót 250 forinton, a japán jent 200 forinton rögzítené. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága az eredeti hitelnyújtón kívül arra a pénzügyi intézményre is kiterjesztené a törvény hatályát, amely utóbb – például követelésvásárlás révén – lépett a hitelezési jogviszonyba.

Bár egy ideig úgy tűnt, hogy a svájci frank árfolyama (ami a legtöbb lakáshiteles számára az álmatlan éjszakák fő okozója) visszatér egy elfogadható szint alá, az egyre magasabbra tornyosuló görög válság azonban ismételten elszabadította a befektetői félelmeket az eurózónában, s drasztikusan megnőtt a kereslet az alpesi deviza iránt, ami ismét felfelé nyomja az árfolyamot. A felfelé tartó trend csúcspontját ma még nem lehet megjósolni, egyes vélemények szerint akár 240 forintba is kerülhet egy frank, ami a törvényjavaslat elfogadását nagyon is szorító kényszerré teszi. Másrészt hiába is menekülnek az adósok az állam védelmező köpönyege alá, a piac jégverése alól csak ideig-óráig vonhatják ki magukat. Mivel a számlát ki kell egyenlíteni, a törvényalkotóknak igyekezniük kell, hogy az ingatlanok úgy kerülhessenek a bankok, befektetők vagy az állam kezébe, hogy a bennük megtestesülő tőke ismét beléphessen a piaci körforgásba, és a hitelfelvevők lakhatása is megnyugtatóan elrendezhető legyen.

Pár éve jó üzletnek tűnt aláírni, ma már rémálomnak látszik. Valakinek fizetnie kell

Stiller Ákos

Egyelőre annyit tudni a kormány korábbi bejelentései alapján, hogy a devizahitelesek tehermentesítésére indított akció erősen korlátozott és szelektív lesz, s csak azok számíthatnak mentőövre, akik kifejezetten lakásvásárlásra vettek fel pénzt. Így aztán elég sokan várhatják a végrehajtót. Azok az adósok, akik nem kifejezetten lakásvásárlásra vettek fel kölcsönt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt kellene törleszteniük, nem várhatnak állami segítséget még akkor sem, ha a pénzt lakáscélra költötték. Ezeket az adósokat akár ki is lakoltathatják, az ingatlanjukra ráteheti kezét a kölcsönt folyósító pénzintézet, s el is árverezheti, mert a javaslatban szereplő korlátozások csak a lakáshitelt felvevőket védik. (A törvény megszavazása után megjelenő hírek azonban már nem említették e korlátozásokat. - a szerk.)

A törvényjavaslat indoklása szerint a cél kettős: „a devizakölcsönzés okozta problémák kezelése, másrészt a kényszerértékesítések ütemezett rendjének kialakítása”. A lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok kényszerértékesítésének ütemezése az elkövetkezendő három évre annak érdekében történik, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada. Ezzel – a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó – piaci áresés mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is.

A törvényjavaslat idén július 1. és október 1. között fenntartja az árverési és kilakoltatási moratóriumot, de hatókörét tovább szűkíti. Kikerülnek a hatálya alól a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű és 20 millió forintnak megfelelő hitelösszeggel terhelt ingatlanok. Október 1-jével pedig életbe lépteti az úgynevezett kényszerértékesítési kvótát, amely azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2 százalék, 2012-ben 3 százalék, 2013-ban 4 százalék, 2014-ben pedig 5 százalék. Utána 2015. január 1-től pedig újra teljes körűen működhet – a polgári jog általános szabályai, valamint a hitelezésre vonatkozó joganyag rendelkezései szerint – a követelésérvényesítés rendszere. A rögzített devizaárfolyam azonban minden hitelfelvevőre vonatkozhat, a javaslat szövege ennek igénybevételéből ugyanis nem zárja ki őket.

A hitelezés bővülése a növekedési cél elérésének is fontos feltétele, ezen a kormány folyamatosan dolgozik – kötölte Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a parlament előtt fekvő bankszövetséggel kötött megállapodás három pontja, az árfolyam rögzítése, a kilakoltatási kvóta feloldása és a devizahitelezés újraindítása. Az eszközkezelőről készült előterjesztést a kormány megtárgyalta, és kiosztotta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az ötödik pont, a kamattámogatás bevezetése rendeleti szintű szabályozást kíván, az erről szóló tervezetet a kormány a következő ülésén tárgyalja.

A parlament várhatóan július 15-ig, a tavaszi ülésszak végéig elfogadja a szükséges törvényi rendelkezéseket, és azzal párhuzamosan, vagy azt követően megszülethetnek a szükséges kormányrendeletek is. Mivel az árfolyamrögzítésre a bankoknak fel kell készülniük, várhatóan késő nyáron, kora ősszel fogadhatják az első kérelmeket, így a bejelentkezéstől számított második törlesztő részletet már a rögzített árfolyamon tudják fizetni az adósok – mondta a helyettes államtitkár.

A hiteleseket ezek az intézkedések sem mentik meg a veszteségektől, de végre valami történik. A svájci frank árfolyama miatt reszkető tömegek átmenetileg bízhatnak abban, hogy a görög válság elmélyülése végül lépésre kényszerítheti a legnagyobb európai államokat és csökkenhet a devizapiaci feszültség. Ha azonban azt nézik, hogy egyre több sötét jóslat jelenik meg az eurózóna jövőjéről, a legjobban teszik, ha az árfolyamrögzítés ideje alatt – ha csak tehetik – levetik frankhiteleiket, bár az sem lesz fájdalommentes.