Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Matolcsy György pénteken benyújtotta a parlamentnek „a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről” szóló törvényjavaslatot.
Ez csak azokkal az adósokkal foglalkozik, akik kifejezetten lakásvásárlási célból vettek fel hitelt. Ebből következik, hogy azok az adósok, akik nem kifejezetten lakásvásárlásra vettek fel kölcsönt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt kellene törleszteniük, nem várhatnak állami segítséget még abban az esetben sem, ha a szerződést lakásvásárlás céljából kötötték meg. Az ilyen hitelek törlesztésével elmaradók akár arra is számíthatnak, hogy kilakoltatják őket, az ingatlanjukra ráteszi a kezét a kölcsönt folyósító pénzintézet, s elárverezi. A javaslatban szereplő korlátozások ugyanis csak a lakáscélú hitelt felvevőket védik.
A törvényjavaslat indoklása szerint a cél kettős: „a devizakölcsönzés okozta problémák kezelése, másrészt a kényszerértékesítések ütemezett rendjének kialakítása”. A lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok kényszerértékesítésének ütemezése az elkövetkezendő három évre annak érdekében történik, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada. Ezzel – a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó – piaci áresés mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is.
Mind a kilakoltatási, mind az értékesítési moratórium esetében az volt a jogalkotói cél – áll az indoklásban –, hogy addig az időpontig, amíg életbe nem lépnek a lakáshitelesek megsegítését célzó kormányzati programok, az érintettek ingatlanjait ne értékesítsék, vagy ne kerüljön sor kilakoltatásokra.
A devizahitelesek megsegítését célzó intézkedés-csomag megszületett, így a kormány adottak véli a helyzetet a moratóriumok fokozatos megszüntetésére. A törvényjavaslat ezért a 2011. július 1. és október 1. között fenntartja az árverési és kilakoltatási moratóriumot, de hatókörét tovább szűkíti. Kikerülnek a hatálya alól a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű és 20 millió forintnak megfelelő hitelösszeggel terhelt ingatlanok. Október 1-jével pedig életbe lépteti az úgynevezett kényszerértékesítési kvótát, amely azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2 százalék, 2012-ben 3 százalék, 2013-ban 4 százalék, 2014-ben pedig 5 százalék. Utána 2015. január 1-től pedig újra teljes körűen működhet – a polgári jog általános szabályai, valamint a hitelezésre vonatkozó joganyag rendelkezései szerint – a követelésérvényesítés rendszere.
A mentőövtől távoltartott hiteleseknek azonban annyi vigaszuk lehet, hogy a rögzített devizaárfolyam rájuk is vonatkozhat, hiszen a javaslat szövege ennek igénybevételéből nem zárja ki őket.
