Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Vértes András a Klubrádió Ötös című műsorában azt mondta, tény, hogy 2001-ben 52-53 százalék volt az államadóság szintje, ám az elmúlt tíz évben bekövetkezett növekedés fele a világgazdasági válságnak köszönhető, vagyis nem az államadósság nőtt, hanem a bruttó hazai termék csökkent. A politikusok pedig arról nem tehetnek, hogy a válság következtében a GDP csökkent. Hozzátette: a mintaállamnak tekintett Szlovéniában a GDP nagyobb mértékben esett, mint nálunk.
A GKI elemzésében négy szakaszra bontotta az államadósság növekedését. 2001-ben 53 százalékról indult, 2007-re 13 százalékponttal növekedett, melynek oka a 2001-től folytatott gazdaságpolitika. Ennek okait részletezve elmondta, hogy a beinduló fideszes lakástámogatási rendszer 200 milliárd többletkiadást jelentett a költségvetésnek, majd 2002-ben a 100 napos program gazdaságilag megalapozatlan volt.
Az adósságnövekedés döntő része azonban a kiadásnövekedés nyomán ugrott meg. Az államháztartás kiadásai azért nőttek meg, mert a közszférának adott 50 százalékos béremeléssel megnövekedett bérköltséget vonzott. A másik nagy kiadás a szakember szerint a rendszerváltáskor megszenvedett rétegeknek adott szociális juttatások megemelése volt. Vértes András ezeket nevezte a legnagyobb hibának. Volt még egy tényező, ami miatt megnőttek a költségvetés kiadásai, mégpedig a 2004-től beinduló uniós pályázatok önfinanszírozása nyomán.
Idén év végére egyébként, ha a magánnyugdíjpénztárak államosításából származó bevételeket is számoljuk, akkor 80 százalék alá megy az államadósság mértéke, ez pedig körülbelül megfelel a rendszerváltás idején mért szintnek - tette hozzá.
