Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
"Ha mindenképpen hasonlítani kellene valamihez az elmúlt napok piaci eseményeit, akkor 2007-hez hasonlítanám, amikor volt egy döntés nyár végén, és aztán visszahúzták a piacokat, némelyik index soha nem látott magasságokba emelkedett, aztán jött a csúnya 2008-as, 2009-es visszaesés. Erre most is jó esély van, annyira túladott a piac, hogy nem lepődnék meg, ha lenne egy pár százalékos húzás felfelé a napokban" - fogalmazott az [origo]-nak adott interjújában Jaksity György, a Concorde Értékpapír vezetője, a budapesti tőzsde egykori elnöke.
Mint mondja, ettől még nem változik az alaphelyzet, 2007-ben is jól látható volt az, hogy túl sok adósság épült fel a fejlett világban, először a privát szektorban, majd a válság hatására a kormányzati szektorban is. Az eredmény, hogy most mindkettő jól eladósodva áll az adósságcsapda kellős közepén, és gyenge a növekedés. Ennek a következményei nehezen megjósolhatóak, mert nem tudjuk, hogy a kormányok és a jegybankok milyen intézkedéseket terveznek. Szinte elkerülhetetlennek látszik, hogy stagnálás vagy alacsony növekedés és az infláció valamilyen keveréke követi majd a mostani időszakot.
Jaksity szerint a legrosszabb forgatókönyv a staginfláció. Ebben az esetben a magas infláció gazdasági stagnálással párosulna. Szelídebb változat lenne, alacsonyabb, de a mainál erőteljesebb infláció mellett magasabb gazdasági növekedéssel, de azzal is jó pár év, amíg konszolidálódik az adóssághelyzet, és az adósságok leépülésével megindulhat a fejlődés.
A tőzsde egykori elnöke úgy látja, az euró túlélheti a mostani helyzetet. Feltételezve, hogy az eurózóna fennmaradását illetően kialakul a politikai egyetértés, akkor az a kérdés, hogy milyen gyógyszereket és terápiát lehet találni. "Mondjuk, ha be kellene vezetni újra a görög drachmát, az felérne egy atomcsapással. Óriási sokk lenne a görög gazdaság számára, át kellene értékelni az eszközöket, egyszeri alkalommal nagy leírásokat kellene elvégezni leginkább a bankrendszerben, óriási gazdasági visszaeséssel járna az elején, ugyanakkor gyorsan lezajlana" - fogalmazott.
Jaksity György szerint Magyarország továbbra is a vesztesek között található, a privát, az állami és az önkormányzati szférában felhalmozott adóssághegynek is isszuk a levét. Ha Európa stagnálni fog, akkor a magyar export nagy pofont kap. Ebben az esetben a pozitív forgatókönyv is 1-2 százalékos növekedéssel számolhat a 3-4 százalék helyett. Emiatt nem fogjuk tudni tartani az adósság- és hiányszámokat, újabb csomagokra lesz szükség. Ez egy nehéz helyzet, nincsenek rá gyors megoldások.
A devizahitelesek megsegítése kapcsán megjegyezte, hogy az árfolyamrögzítés csak elodázza a problémát, fájdalommentes megoldás már nincs. Az adósság növekedését ugyanis az ingatlan értékének csökkenése követte, vagyis a devizahiteles élete végéig fizetheti egy rossz befektetés törlesztését. "Megoldást jelenthet, hogy az adósok azt mondják: köszönöm szépen, nem kívánom törleszteni az adósságot, kiszállnék. Ha több százezer adós dönt így, akkor a bankok ezt kénytelenek lennének elfogadni, és mivel a magyar társadalom amúgyis nosztalgiával gondol a Kádár-korra, létrejöhetnének az akkor működő Ingatlankezelő Vállalatok." Vagyis a bankok portfóliójába bekerülne rengeteg ingatlan, ami nyilván jelentős bukást okozna nekik, de ez csak a valós helyzet deklarálása lenne, utána letisztulna a helyzet, és a törleszteni nem képes vagy nem akaró lakók átmennének bérlőbe.
