A Magyar Nemzeti Bank keddi negyedéves hitelezési felmérésének a fő újdonsága az volt, hogy az önkormányzati szegmensben megugrott a nem fizető önkormányzatok aránya, és ezzel párhuzamosan a kihelyezett hitelállomány növekedése is megállt.

A hitelkihelyezés lefékeződését az önkormányzati szektorban egyes banki forrásaink a nem fizető önkormányzatok számának növekedésével, néhány megyei önkormányzat csődközeli állapotával magyarázza. Más banki forrásaink ezzel szemben inkább politikai okokat sorolnak: teljes a bizonytalanság, hogy milyen szabályozási kereteket szabnak az új önkormányzati törvényben. „Csak két dolgot nem tudunk: azt, hogy az önkormányzatoknak milyen bevételei lesznek, és azt hogy, milyen kiadásokkal kell számolniuk. Ha például elvesznek tőlük iskolákat vagy kórházakat, csak annyival kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd, vagy még kevesebből?” – tette fel a kérdést informátorunk.

A bankok számára az sem lebecsülendő politikai kockázat, hogy a kormány az önkormányzatok hitel-, illetve folyószámlájának a vezetését valóban átteszi-e az önkormányzatoktól az államkincstárhoz, mint ahogy azt tervezik: ez érintené a bankok bevételeit, termékeit és információhoz való hozzájutásukat is. Az állam viszont nyilván végre naprakészen tudna tájékozódni az önkormányzatok pénzügyi viszonyairól.

194 milliárd nyomja a megyéket

A megyék eladósodása banki szemszögből már nem annyira ijesztő, mert ott már legalább látszik valamilyen politikai megoldás. Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, az állam várhatóan átvállalja a megyék adósságát, illetve feladatokat von majd el az új önkormányzati törvény megszületésével párhuzamosan – ez pedig esetükben kezeli a banki kockázatokat. (A megye eladósodása amiatt következett be, hogy nekik  gyakorlatilag nincs saját bevételük, az állami támogatásukat viszont a költségvetési fűnyíró bekapcsolásával 2006 után többször csökkentették, miközben – megyénként is eltérő mértékben – több feladatot kaptak meg.) Még kérdés, hogy a teljes adósságot vagy csak egy részét venné át az állam a megyéktől.

Magyar Államkincstár

Azt viszont legalább már lehet tudni, mekkora adósságról is van szó: a hvg.hu által kikért államkincsári adatok szerint az önkormányzatok összes adósságának a 12,5 százaléka (194 miliárd forint) kapcsolódott 2010 végén a megyékhez – ezt menedzselné ezentúl az állam.

Szűk körű, rossz társaság

Banki szempontból a 2007-2008-ban kezdődő kötvénykibocsátások devizakockázatai is egyelőre kezelhető mértékűnek tűnnek. Forrásunk szerint az önkormányzatok korábban nagyon kedvező feltételek mellett jutottak svájcifrank-alapú hitelhez (Libor + 1-1,5 százalék, 20-30 évre, a kamatláb nem több két százaléknál). Az önkormányzati kötvénykibocsátásokat érintő adósságálomány tavaly év végén forintban számolva nem érte el az 570 milliárdot. A jövő évi kapcsolódó adósságszolgálat a teljes önkormányzati szektornak nagyjából 23-24 milliárd forint értékben fájhat. Ez az összeg még 50 százalékos svájcifrank-erősödés mellett sem nagyon mehet  34-35 milliárd fölé. A Széll Kálmán-terv egyébként hasonló összeget vonna ki az állami és önkormányzati finanszírozásból jövőre, 2013-ban pedig további 90 milliárd forintot.

Az önkormányzatok adósságának több mint fele nagyjából 30 önkormányzathoz kötődik – ezekből egy tucat igazán problémás, amivel kell valamit kezdeni. Noha a pénzintézetek ezeket a részleteket bizalmasan kezelik, a sajtóból ma már tudható, hogy Pécs vagy Esztergom ezek közé a városok közé tartozik. A legnagyobb adósságállománnyal a főváros rendelkezik – de azt a bankok is megerősítik, hogy Budapestnek is elég a bevétele, és kötvényeket is csak fejlesztésre bocsátott ki. A fővárosi kerületek közül az V. kerület ugrik ki (mögötte csak a XII. kerületnek magasabb százezer forintnál az egy főre eső adóssága), de a Belváros is jó adós. Húszmilliárd forint körüli, illetve afölötti adósságot görget maga előtt  Pécs, Miskolc, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szolnok, Nyíregyháza és Esztergom.

Városok nagy lábon

Az önkormányzatok hitelállománya 2006 után ugrott meg közel a négyszeresére. A hvg.hu által kikért – az önkormányzatok mérlegjelentéseire támaszkodó – államkincstári adatok szerint 2010. év végén másfél ezermilliárd forint körül volt az önkormányzatok adóssága. Ennek valamivel kevesebb mint a harmada (472 milliárd) volt rövid lejáratú kötelezettségvállalás.

Magyar Államkincstár

Az önkormányzati szektor nagyon sokféle adóst takar: van köztük nagyváros, megyei önkormányzat és szegény kistelepülés. A hitelállomány több mint fele (55 százalék) a városokhoz kötődik. A hosszú lejáratú hiteleknek (1074 milliárd forint) pedig majdnem 53 százaléka (568 milliárd forint) az önkormányzatok deviza-, zömében svájcifrank-alapú fejlesztési célú kötvénykibocsátással kapcsolatos kötelezettsége. Itt az Államkincstár adatai szerint a városok, a megyék és a megyei jogú városok voltak a legnagyobb kibocsátók.

A Magyar Nemzeti Bank hitelfelmérésében szereplő önkormányzati hitelállomány-romlást banki forrásunk úgy érzékeltette, hogy 2008-2009 után még volt három-négy bank, amely hajlandó volt újonnan hitelezni önkormányzatokat. 2011-re az összes szereplő behúzta a féket.