Úgy tudjuk, még nem született végleges döntés, de „ez az egyik valószínűsíthető megoldás, amin komolyan gondolkodik a kabinet” - fogalmazott az önkormányzati szektor banki finanszírozására rálátó, piaci forrásunk.

Az első elképzelések szerint az adósságátvállalás az önkormányzati rendszer átszervezésével párhuzamosan történt volna 2012-ben, egyes megyei önkormányzatok válságos pénzügyi helyzete miatt azonban előbb sor kerülhet rá, az is lehet, hogy már ősszel be kell vonni őket az állam szárnyai alá. Utóbbira már Orbán Viktor is utalt múlt heti sajtótájékoztatóján; mint mondta, az önkormányzati adósság dolgában is előre fog lépni a kormány az ősz során, a megyei közgyűlések által felhalmozott adósságok kezelésének a rendje "már körvonalazódik".

Több lehetőség van

Arról több információ kering, hogy a miniszterelnök által említett adósságkezelés konkrétan hogyan történik majd. Az egyeztetési folyamatokra rálátó, neve elhallgatását kérő egyik városvezető a hvg.hu-nak azt mondta, az adósságkezelés során az állam a megyei önkormányzatok teljes adósságát fogja átvállalni.

Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, becslések szerint 120-160 milliárd forintnyi tartozás kerülne az államhoz, amiből több mint 100 milliárd forintot tesznek ki a zömében svájci frankban vagy euróban kibocsátott kötvények (a hvg.hu kikérte az erre vonatkozó hivatalos adatokat, megérkezésük után tudunk beszámolni a pontos összegről).

A teljes adósságátvállalással szemben mások, köztük fideszes megyei önkormányzati képviselők is, inkább azt valószínűsítik, hogy csak az adósságnak azt a részét vállalhatja át az állam, amely az elégtelen központi finanszírozás nyomán, a működési kiadások miatt keletkezett, a fejlesztési célú kötvények és hitelek viszont maradhatnak a megyéknél.

Az önkormányzati reformból ez következne

A megyei adósságok részleges átvállalása az önkormányzati rendszer átszervezéséről szóló kormányzati koncepció alapján is valószínűsíthető. A megyék ugyanis a tervek szerint csak területfejlesztési, területrendezési feladatokat látnának el a jövőben, az intézmények, például az iskolák és a kórházak fenntartásért nem fognak felelni, a közigazgatási feladatok jelentős része is elkerül tőlük. Az átalakítások egy részének 2012-ben el kell kezdődnie, és az új rendszernek 2013-ra kell felállnia teljes egészében.

Horváth Szabolcs

A feladatokkal együtt a kormány az eddgi állami támogatást, a megyék bevételének nagy részét is elvonja, amiből adósságaikat fizethetnék, saját bevételük ugyanis nem sok van. Pest megye például kiadásai kétharmadát fordítja az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények fenntartására, és a fő bevételi forrása az ezekhez járó állami támogatás (igaz, ez csak részben fedezi ezeknek az intézményeknek a fenntartását).

Ha a kormány csak a feladatokat és pénzt venné el, de az adósságokat nem, a megyei önkormányzatok azonnal csődbe mennének. Az önkormányzatok ezért azt remélik, hogy nemcsak a feladatokat veszi el az állam, hanem a hozzájuk tartozó adósságokat is - reagált ezzel kapcsolatos kérdésünkre Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke. Hozátette ugyanakkor, hogy ez egyelőre nyitott kérdés, mint ahogyan az is, mi lesz az intézményekhez tartozó vagyontárgyakkal, például az épületekkel.

Megússzák a bankok

A megyék adósságának átvállalása technikailag nem jelentene változást, nem emelné például az államadósságot, mert az uniós statisztika eleve az államadósság részeként kezeli az önkormányzatok adósságát. Ennek ellenére komoly - egyes elemzők szerint súlyos - következményekkel jár majd, ha a kormány meglépi ezt. Magyarországon egy önkormányzat csődbe is mehet, és ha ez megtörténik, az államnak nem kötelessége kifizetni a helyi vagy megyei adósságot. Utóbbiról a csődeljárásban kell megegyeznie az önkormányzatnak a hitelezőivel. Ilyenkor a hitelezők nagy valószínűséggel elbukják a kölcsönadott pénz akár jelentős részét is, és le kell írniuk a veszteséget.

Bánkuti András

Amennyiben viszont a kormány átvállalja a megyék adósságát, a megyék hitelezői megússzák az esetleges veszteségeket. Ezzel a kormány annak a néhány nagyobb, Magyarországon működő banknak kedvez, amelyeknél az önkormányzatok eladósodtak. Röviden tehát az adósságátvállalás egyik fontos oldala az, hogy a hitelezők, valamint az önkormányzatok helyett az állam, és ezáltal az állampolgárok állják majd azokat az adósságokat, amelyeket banki és önkormányzati döntéshozók felelőtlen döntései szültek. Az önkormányzatok 2007-2008-as, több száz milliárd forint értékű devizakötvény-kibocsátási hulláma idején a kötvényeket lejegyző bankok és az önkormányzatok jellemzően nem számoltak azzal, hogy az adósságokat hogyan fogják visszafizetni.

A történet másik oldala viszont az, hogy a megyék adósságának nagy részét az okozta, hogy az állami finanszírozás drasztikusan csökkent (különösen 2006-tól), ugyanakkor az önkormányzatoknak egyre több feladatot kellett ellátniuk, ami hitelfelvételre kényszerítette őket. Jól példázza ezt a helyzetet Pest megye, amely a legtöbb intézményt tartja fenn a megyék közt. Az önkormányzat 34 középiskolájára 5 milliárd forint támogatást kap az államtól, az összkiadás viszont 8,5 milliárd. Hasonló a helyzet a területi gyermekjóléti szolgálatatásoknál, ahol nagyjából 700 millió forintos az idei lyuk. Ebből a szempontból a megyék adósságának átvállalása az évek alatt elmaradt állami támogatások utólagos kifizetéseként is felfogható.

Idegesek a hitelezők

Az adósságátvállalás egyik oka többek szerint az is lehet, hogy a kormány fél az önkormányzatok banki finanszírozásának befagyásától. A szaporodó önkormányzati csődök miatt ugyanis a pénzintézetek között komoly bizalomhiány lépett fel az önkormányzatokkal szemben.

A bankok a korábbi években azt gondolták, hogy az önkormányzatok adóssága olyan, mintha az állam tartozna nekik, hiszen az önkormányzati szektor az államháztartás alrendszere. Csakhogy a törvényi szabályozás alapján nincs ilyen implicit állami garancia az önkormányzatok adóssága mögött. A bankokat az önkormányzati csődök, különösen Heves megye bedőlése ébresztette rá arra, hogy az állam elengedheti az önkormányzatok kezét, és futhatnak a pénzük után.

Most kivárnak, de a helyzet azzal fenyeget, hogy ha az önkormányzatok elkezdenek jelentős adósságokat nem visszafizetni, attól kezdve a bankoktól egy forintot nem kap egyetlen település és megye sem, ami súlyos helyzetet teremtene az önkormányzati szektorban. Az önkormányzatok banki finanszírozása még nem száradt ki, de csak csordogál: az idei hitelfelvételi szükségletüknek eddig csak negyedét sikerült megszerezniük - mondta az önkormányzatok piaci finanszírozására rálátó egyik forrásunk. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati szektorból idén százmilliárdos nagyságrendű összeg hiányozhat, ha a kormány nem talál megnyugtató megoldást.