szerző:
Máriás Leonárd
Tetszett a cikk?

A kormány átvállalná a megyei önkormányzatok adósságát, amelyet a jövőben az Államadósság Kezelő Központ kezelne - értesült a hvg.hu önkormányzati és piaci forrásokból. Információink szerint ez az egyik valószínűsíthető megoldás a megyék válságos pénzügyi helyzetére, amin komolyan gondolkodik a kabinet. Ugyanakkor több nyitott kérdés is maradt még; vannak, akik szerint az adósságátvállalás teljes, mások szerint csak részleges lesz.

Úgy tudjuk, még nem született végleges döntés, de „ez az egyik valószínűsíthető megoldás, amin komolyan gondolkodik a kabinet” - fogalmazott az önkormányzati szektor banki finanszírozására rálátó, piaci forrásunk.

Az első elképzelések szerint az adósságátvállalás az önkormányzati rendszer átszervezésével párhuzamosan történt volna 2012-ben, egyes megyei önkormányzatok válságos pénzügyi helyzete miatt azonban előbb sor kerülhet rá, az is lehet, hogy már ősszel be kell vonni őket az állam szárnyai alá. Utóbbira már Orbán Viktor is utalt múlt heti sajtótájékoztatóján; mint mondta, az önkormányzati adósság dolgában is előre fog lépni a kormány az ősz során, a megyei közgyűlések által felhalmozott adósságok kezelésének a rendje "már körvonalazódik".

Több lehetőség van

Arról több információ kering, hogy a miniszterelnök által említett adósságkezelés konkrétan hogyan történik majd. Az egyeztetési folyamatokra rálátó, neve elhallgatását kérő egyik városvezető a hvg.hu-nak azt mondta, az adósságkezelés során az állam a megyei önkormányzatok teljes adósságát fogja átvállalni.

Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, becslések szerint 120-160 milliárd forintnyi tartozás kerülne az államhoz, amiből több mint 100 milliárd forintot tesznek ki a zömében svájci frankban vagy euróban kibocsátott kötvények (a hvg.hu kikérte az erre vonatkozó hivatalos adatokat, megérkezésük után tudunk beszámolni a pontos összegről).

A teljes adósságátvállalással szemben mások, köztük fideszes megyei önkormányzati képviselők is, inkább azt valószínűsítik, hogy csak az adósságnak azt a részét vállalhatja át az állam, amely az elégtelen központi finanszírozás nyomán, a működési kiadások miatt keletkezett, a fejlesztési célú kötvények és hitelek viszont maradhatnak a megyéknél.

Az önkormányzati reformból ez következne

A megyei adósságok részleges átvállalása az önkormányzati rendszer átszervezéséről szóló kormányzati koncepció alapján is valószínűsíthető. A megyék ugyanis a tervek szerint csak területfejlesztési, területrendezési feladatokat látnának el a jövőben, az intézmények, például az iskolák és a kórházak fenntartásért nem fognak felelni, a közigazgatási feladatok jelentős része is elkerül tőlük. Az átalakítások egy részének 2012-ben el kell kezdődnie, és az új rendszernek 2013-ra kell felállnia teljes egészében.

©

A feladatokkal együtt a kormány az eddgi állami támogatást, a megyék bevételének nagy részét is elvonja, amiből adósságaikat fizethetnék, saját bevételük ugyanis nem sok van. Pest megye például kiadásai kétharmadát fordítja az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények fenntartására, és a fő bevételi forrása az ezekhez járó állami támogatás (igaz, ez csak részben fedezi ezeknek az intézményeknek a fenntartását).

Ha a kormány csak a feladatokat és pénzt venné el, de az adósságokat nem, a megyei önkormányzatok azonnal csődbe mennének. Az önkormányzatok ezért azt remélik, hogy nemcsak a feladatokat veszi el az állam, hanem a hozzájuk tartozó adósságokat is - reagált ezzel kapcsolatos kérdésünkre Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke. Hozátette ugyanakkor, hogy ez egyelőre nyitott kérdés, mint ahogyan az is, mi lesz az intézményekhez tartozó vagyontárgyakkal, például az épületekkel.

Adósságátvállalásról beszélt a Pest megyei elnök
A miniszterelnök által bejelentett megyei adósságrendezést Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke az Inforádió Aréna című műsorában úgy értelmezte, hogy az állam belátta, az önkormányzatok által végzett feladatok ellátása nagyon fontos, pénz nélkül viszont nem lehet elvégezni őket. „Ha ennek az az ára, hogy ezeknek a hiteleknek és a követeléseknek a nagy részét át fogja venni az állam, akkor arra a kérdésre, hogy van-e igazi csődhelyzet, azt tudom mondani, nincs, mindenki megnyugodhat, hogy az ilyen jellegű követeléseit fogjuk rendezni” - fogalmazott az elnök.

Megússzák a bankok

A megyék adósságának átvállalása technikailag nem jelentene változást, nem emelné például az államadósságot, mert az uniós statisztika eleve az államadósság részeként kezeli az önkormányzatok adósságát. Ennek ellenére komoly - egyes elemzők szerint súlyos - következményekkel jár majd, ha a kormány meglépi ezt. Magyarországon egy önkormányzat csődbe is mehet, és ha ez megtörténik, az államnak nem kötelessége kifizetni a helyi vagy megyei adósságot. Utóbbiról a csődeljárásban kell megegyeznie az önkormányzatnak a hitelezőivel. Ilyenkor a hitelezők nagy valószínűséggel elbukják a kölcsönadott pénz akár jelentős részét is, és le kell írniuk a veszteséget.

©

Amennyiben viszont a kormány átvállalja a megyék adósságát, a megyék hitelezői megússzák az esetleges veszteségeket. Ezzel a kormány annak a néhány nagyobb, Magyarországon működő banknak kedvez, amelyeknél az önkormányzatok eladósodtak. Röviden tehát az adósságátvállalás egyik fontos oldala az, hogy a hitelezők, valamint az önkormányzatok helyett az állam, és ezáltal az állampolgárok állják majd azokat az adósságokat, amelyeket banki és önkormányzati döntéshozók felelőtlen döntései szültek. Az önkormányzatok 2007-2008-as, több száz milliárd forint értékű devizakötvény-kibocsátási hulláma idején a kötvényeket lejegyző bankok és az önkormányzatok jellemzően nem számoltak azzal, hogy az adósságokat hogyan fogják visszafizetni.

A történet másik oldala viszont az, hogy a megyék adósságának nagy részét az okozta, hogy az állami finanszírozás drasztikusan csökkent (különösen 2006-tól), ugyanakkor az önkormányzatoknak egyre több feladatot kellett ellátniuk, ami hitelfelvételre kényszerítette őket. Jól példázza ezt a helyzetet Pest megye, amely a legtöbb intézményt tartja fenn a megyék közt. Az önkormányzat 34 középiskolájára 5 milliárd forint támogatást kap az államtól, az összkiadás viszont 8,5 milliárd. Hasonló a helyzet a területi gyermekjóléti szolgálatatásoknál, ahol nagyjából 700 millió forintos az idei lyuk. Ebből a szempontból a megyék adósságának átvállalása az évek alatt elmaradt állami támogatások utólagos kifizetéseként is felfogható.

Idegesek a hitelezők

Az adósságátvállalás egyik oka többek szerint az is lehet, hogy a kormány fél az önkormányzatok banki finanszírozásának befagyásától. A szaporodó önkormányzati csődök miatt ugyanis a pénzintézetek között komoly bizalomhiány lépett fel az önkormányzatokkal szemben.

Kritikus a helyzet

Nyílt titok, hogy több megyei önkormányzat is az utolsókat rúgja. Heves csődben van, Pest megye 2,5 milliárd forintos mentőövet vár a központi kormányzattól, de csontig eladósodott Veszprém, Somogy és Borsod megye is. Vannak viszont nagyon jó helyzetben lévő megyék is, ilyen például Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron Megye. Az eladósodott megyék helyzete ugyanakkor ősszel még kritikusabbá válhat, ugyanis beindulnak az iskolák, majd a fűtési szezonban megugranak az intézmények gáz- és villanyszámlái.

A bankok a korábbi években azt gondolták, hogy az önkormányzatok adóssága olyan, mintha az állam tartozna nekik, hiszen az önkormányzati szektor az államháztartás alrendszere. Csakhogy a törvényi szabályozás alapján nincs ilyen implicit állami garancia az önkormányzatok adóssága mögött. A bankokat az önkormányzati csődök, különösen Heves megye bedőlése ébresztette rá arra, hogy az állam elengedheti az önkormányzatok kezét, és futhatnak a pénzük után.

Most kivárnak, de a helyzet azzal fenyeget, hogy ha az önkormányzatok elkezdenek jelentős adósságokat nem visszafizetni, attól kezdve a bankoktól egy forintot nem kap egyetlen település és megye sem, ami súlyos helyzetet teremtene az önkormányzati szektorban. Az önkormányzatok banki finanszírozása még nem száradt ki, de csak csordogál: az idei hitelfelvételi szükségletüknek eddig csak negyedét sikerült megszerezniük - mondta az önkormányzatok piaci finanszírozására rálátó egyik forrásunk. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati szektorból idén százmilliárdos nagyságrendű összeg hiányozhat, ha a kormány nem talál megnyugtató megoldást.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI/Magyar Nemzet Itthon

Később foglalkozik a kormány az önkormányzati törvénnyel

A korábbi tervekkel ellentétben mégsem kerül a kormány elé az új önkormányzati törvény tervezete szerdán, a csúszást az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásról szóló politikai egyeztetések okozzák – írta a Magyar Nemzet szerdán, egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztviselőre hivatkozva.

hvg.hu Itthon

Agyba-főbe adóztathatnának az önkormányzatok

Az állam számos feladatot, s ezzel együtt pénzt elvenne ugyan az önkormányzatoktól, ám utóbbiak annyi helyi adót találhatnak ki és szedhetnek be, amennyit csak akarnak - legalábbis a kormány által szerdán elfogadott tervek szerint. A polgármestereket pedig további jogosítványokkal ruháznák fel: ők meneszthetnék a fő ellenőrüket, a jegyzőt.

hvg.hu Itthon

Koki a tanároknak, körmös az önkormányzatoknak: miért államosítják az iskolákat?

A szegény települések járhatnak jól azzal, ha az állam átveszi az önkormányzati iskolák fenntartását, a gazdagabb városokban viszont az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezethet, ha az önkormányzatok pénze kiesik az iskolák finanszírozásából. Az önkormányzati törvény tervezett módosításáról oktatási szakértőket kérdeztünk.

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

2700 dollárt fizettek ki egy iPhone-ért, amelyen elcsúszott a logó

2700 dollárt fizettek ki egy iPhone-ért, amelyen elcsúszott a logó

Szlávik János: Az elhunytak száma nem csökken kellő mértékben

Szlávik János: Az elhunytak száma nem csökken kellő mértékben